Épp a válság közepén vonták be a védőhálót azok alól, akiknek lakhatása veszélybe kerülhet
Az eszközkezelő felszámolása, így valódi segítség nélkül maradnak,
akiket lakásvesztés fenyeget.
Hárommilliárd forint bevételre számít a kormány a bukott devizahitelesek lakásainak kiárusításából az idén.
További 500 milliót pedig a megmaradt bérlőktől lakbér címén remél – derül ki egy, a Parlament honlapján elérhető, a költségvetéshez még tavaly készült dokumentumból.
S ez csupán a kezdet, hiszen a tavaly bezárt
Nemzeti Eszközkezelő Zrt. több mint 30 ezer ingatlant vásárolt fel 2012-től a
megugrott hiteltörlesztésüket fizetni nem tudó tulajdonosoktól. Ez a tétel csaknem 140 milliárd forintot is elér. A Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevők lakás-visszavásárlását lehetővé tévő törvényjavaslatot 2018 novemberében nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A részletszabályokat meghatározó kormányrendeletből egyértelművé vált, hogy a cél a program teljes felszámolása.
A lakásokat alacsony áron vehették meg a vevők, és további kedvezmény járt az egyösszegű vásárlásért.
Budapesten átlag 6,2 millió forintot, az agglomerációban kicsit többet 7,5 milliót fizettek a lakásokért, a községekben pedig elég volt 2,5 millió az újbóli tulajdonossá váláshoz. A szakértők és a segítő civil szervezetek ennek ellenére kétkedtek a kormányzati akció sikerében. Ezt a vélelmet erősítette a bérlők által felhalmozott jelentős lakbérhátralék. A záró beszámoló szerint 270 napon túli tartozások összege 789 millió forint volt. Mindezek után kérdéses volt, hogy honnan is lesz pénzük a bérlőknek a lakások megvásárlására. Végül az egykori adósok mintegy kilencven százaléka, több mint 27000 család döntött a visszavásárlásról. Közülük 5630 bérlő egy összegben fizetett az ingatlanért. (A lakbérhátralékot vagy közüzemi tartozást felhalmozó rossz adósok ajánlatot sem kaptak az eszközkezelőtől.)
A kiárusítás végére – a nemzeti vagyonkezelő közleménye szerint – jószerivel csak a hátralékosok sokasága, 4600 bérlő maradt. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-t tavaly októberben bezárták. A megmaradt bérlőket és ingatlanjaikat az Antall-kormány által létrehozott Teleki László Alapítvány (TLA) feladatellátásának támogatására létrehozott, majd az alapítvány megszűnésével a magyar állam tulajdonába került TLA Vagyonkezelő és hasznosító Kft.-re bízták. Fő feladatuk a bajba jutott devizahitelesektől felvásárolt lakások gyorsított végkiárusítása és a pénz beszedése.
A céget hiába kerestük kérdéseinkkel. A Nemzeti Eszközkezelő tavaly őszi bezáratása aligha tekinthető egyszeri bevételnövelő akciónak, hiszen az eladott 27 ezer ingatlan teljes 115 milliárdos vételárából 84,5 milliárd csak apránként folyik majd be a költségvetésbe. Sokkal inkább üzent ezzel az eszközkezelő: a kormány nem akar foglalkozni a járványt követő gazdasági-társadalmi válságban adósságcsapdába kerülőkkel. Ezt jelzi, hogy nem csupán a programot számolták fel, hanem a céget is megszüntették, lehetőséget sem adva a program esetleges kiterjesztésére. Holott a Fidesz-kormánynak ez volt az egyetlen olyan szakpolitikai intézkedése, amely nagy tömegeket elérve, kifejezetten rászorultsági alapon támogatta a megfizethetőségi problémák által érintett lakásszegénységben élőket – mutatott rá a Habitat for Humanity Magyarország tavalyi jelentésében.
Most már ez se maradt. A döntés megdöbbentette a lakhatási szegénységgel foglalkozó szakembereket. A több mint 30 ezer ingatlan ugyanis kiváló alap lehetett volna egy új bérlakásrendszerhez, és a bezárás előtt folyamatos volt a konzultáció az eszközkezelő menedzsmentje és a szakértők között ennek kialakításáról. Az eszközkezelő kifejezetten partner volt a szükséges jogszabályi és működési korrekciókat elemző egyeztetéseken és támogatta a helyi szociális segítőszervezeteket a bérlők mentorálásában.
Ennek ellenére a hátralékosok száma nőtt, ami a kormánynak nem tetszett, a nagy médiafelhajtással járó eszközkezelős kilakoltatásokat pedig mindenképpen el akarták kerülni. Ráadásul a cég működtetése is nagyon sokba került. A cégzáráskor készült beszámoló szerint 2020-ban – beleértve a 2019-ről maradt pénzt is – 2,24 milliárdot kaptak az ingatlanok karbantartására, és 3 milliárd forintot a működésre. A Medián tavaly augusztusi felméréséből kiderül, hogy a koronavírus járvány miatt a munkavállalók közel harmadának csökkent a jövedelme, alig két hónapra van tartalékuk.
A legnagyobb európai és hazai követelésbehajtó cég, az Intrum – a Habitat által idézett – felmérése szerint a válaszadók 60 százalékának romlott a pénzügyi helyzete 2020 nyarára. A járvány ráadásul azóta újabb hullámmal jelentkezett, ami még súlyosabb korlátozásokat eredményezett, ami a korábban éppen talpon maradók közül is sokakat magával ránthatott. Elvégre teljes szektorok vannak – rövid nyári megszakítás után – lassan egy éve zár alatt.
Mindezek pusztító hatása egyelőre nem érzékelhető teljes nagyságában. A kormány intézkedéseit a közgazdászok és az érintettek is keveslik. A 2021 júniusáig meghosszabbított hiteltörlesztési moratórium legfeljebb rövid távon kezeli a problémát, utána valósággá válnak az addig elfedett törlesztési nehézségek. A családokhoz befolyó kisebb jövedelem miatt nehézzé válik a közműszámlák fizetése is. A halmozódó tartozásokból pedig gyorsan összeállhat egy olyan adósságörvény, amelynek a vége a lakásvesztés. A moratórium ráadásul nem mindenkire érvényes, csak egyes kiemelt társadalmi csoportokra – nyugdíjasok, a gyermeket nevelő szülők, álláskeresők és a közfoglalkoztatottak –, illetve csak a 2020. márciusa előtt kötött szerződésekre. A kimaradókat csak a hitelfelmondási tilalom védi az év közepéig. A járvány miatt megbillenő egzisztenciák tovább növelik azoknak a népes táborát, akiknek a lakhatás már korábban is nehezen megoldható feladvány volt.
Miért éri meg a kilakoltatási üzlet?
A felszámolói piacra azért éri meg belépni, mert a felszámolás során értékesített vagyon négy százalékát a felszámolók kapják meg fizetség gyanánt. Ez nyilván akkor éri meg igazán, amikor jelentős vagyonnal rendelkező cégek kerülnek felszámolás alá. A különböző vagyonelemeket ráadásul ekkor gyakran a valós árnál jóval olcsóbban is lehet felvásárolni.
A felszámolók arra számítanak, hogy a járvány gazdasági hatásai miatt a közeljövőben várhatóan több lesz a munka. „Különösen a banki hitelmoratórium lejárta után indulhat el egy felszámolási hullám” – fogalmazott az egyik felszámoló, aki szerint ekkorra várhatóan számos cég nem tudja majd törleszteni a tartozásait. Miután egy cég ellen megindul a felszámolás, sorsolással döntik el, hogy a mostani pályázat során kiválasztott cégek közül melyiket bízzák meg az adott munkával. A felszámolást elrendelő bíróság ehhez egy, a kormányzat által felügyelt szoftvert használ.
keywords:
kilakoltatások folytatódnak, jó üzlet a kilakoltatás, embertelen a kilakoltatás