Melyik a legjobb, legmegbízhatóbb koronavírus vakcina? – Pfizer, Moderna, Szputnyik V, Sinopharm, AstraZeneca?
Még nagyban folynak a koronavírus elleni oltóanyagok fejlesztései a világon, jelenleg több mint 70 különböző vakcina jár a humán klinikai tesztek fázisában, de a legjobb koronavírus vakcinák már sürgősségi engedélyeket kaptak és megkezdődhettek több országban az oltási kampányok. A gyógyszerhatóságok engedélyei alapján jelenleg a legmegbízhatóbb koronavírus vakcinák közé tartozik a Pfizer és a Moderna vakcinája, de több országban engedélyt kapott már az AstraZeneca vakcinája, az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm vakcinája is. Jelen állás szerint ezek lesznek az első körben elérhető koronavírus vakcinák Magyarországon, sőt, a Pfizer és a Moderna vakcinájával már el is kezdődött az oltás itthon.
Egy évvel ezelőtt, amikor elkezdtek szállingózni az első aggasztó hírek Kínából egy új, veszélyes koronavírusról, senki sem gondolta volna, hogy 12 hónappal később már lesz a világon hatékony és biztonságos vakcina ellene. Általánosságban az a vélekedés, hogy egy hatékony és biztonságos vakcina kifejlesztése 10 évbe telik. Az, hogy a koronavírus genetikai kódjának januári megismerését követően 10 hónappal már engedélyezett vakcina készülhetett, az új technológiák sikerességének, a gyógyszergyártók és biotechnológiai cégek példátlan erőfeszítéseinek, és az engedélyeztetési folyamatok meggyorsításának köszönhető. Összeszedtük, hogy mit lehet tudni a Magyarországon már forgalomba helyezett, vagy a közeljövőben bevetésre tervezett vakcinákról.
Pfizer/BioNTech vakcina
A Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű, Comirnaty elnevezésű vakcinája volt az első, amely engedélyt kapott egy nyugati országban, először az Egyesült Államokban.
Az amerikai gyógyszergyártó és a német biotechnológiai cég oltóanyaga az egyik új technológián alapuló harmadik generációs vakcina, úgynevezett mRNS-vakcina. Az mRNS-vakcinát lipid nanorészecskékkel juttatja be a szervezetbe az oltás, ami a bevitelt követően a vírus tüskefehérjéjét készítteti el a sejtjeinkkel, így alakítva ki az immunitást. Amíg hagyományos vakcinák inaktivált vagy elölt vírusokat, vagy vírusrészecskéket tartalmaznak az immunválasz kiváltása érdekében, addig az mRNS vakcina egy üzenetet kézbesít a szervezet sejtjei számára, amely a tüskefehérje képzésére utasítja a sejteket. A sejtek tüskefehérje előállítása immunválaszt vált ki a szervezetben, így indul meg az antitest termelődése a szervezetben.
A Pfizer/BioNTech vakcina humán klinikai tesztjei április végén kezdődtek meg, a fázis 1-es vizsgálatokat 200 fő bevonásával végezték Németországban. Júliusban kibővítették a klinikai vizsgálatokat 44 ezer főre, amivel megkezdődtek a fázis 3 tesztek. November 9-én publikálták a vizsgálatok első eredményeit, ami alapján 90 százalék feletti hatékonyságot állapítottak meg (ezt később felfelé módosították 95 százalékra a végleges eredmények közlésekor).
A vakcina decemberben megkapta a sürgősségi engedélyt az amerikai és az európai gyógyszerfelügyelettől, így már tavaly megindulhattak az oltások. A Pfizer/BioNTech oltóanyagát két dózisban kell beadni, egyik hátrányát a különleges tárolási igény jelenti, ugyanis -70 fokon kell tárolni.
Melyik a legjobb, legmegbízhatóbb koronavírus vakcina? – Pfizer, Moderna, Szputnyik V, Sinopharm, AstraZeneca?
Moderna vakcina
A Moderna oltóanyaga a második vakcina, amit engedélyezett az amerikai FDA és az EU. Az amerikai versenytárs, a Pfizer vakcinájához hasonlóan egy mRNS-vakcina. A különbség az, hogy a Moderna vakcinája esetén a „csomagolásként” szolgáló lipid nanotechnológia valamivel kedvezőbb a tárolás szempontjából, így
a vakcina jóval magasabb hőmérsékleten, -20 celsius fokon 6 hónapig eláll, ami megkönnyíti a logisztikát.
2020 márciusában kapta meg az első tesztalany a Moderna vakcináját, majd júliusban indultak el a fázis 3 vizsgálatok. A klinikai teszteket összesen 30 420 emberen végezték, közülük 14 550 kapta az mRNA-1273 névre hallgató vakcina készítményt, míg másik felük placebót. A vizsgálati csoportba, a covid szempontjából magas kockázatúnak számító krónikus betegséggel élőket is bevontak, így krónikus tüdőbetegséggel, súlyos szívbetegséggel, súlyos elhízással, diabétesszel, súlyos májbetegséggel élőket és HIV vírussal fertőzött személyeket is. Korcsoportok tekintetében 18 év feletti egyéneket és 65 évnél idősebbeket is vizsgáltak.
A vakcina két dózisú, melyet 28 nap eltéréssel szükséges beadni és a lezajlott klinikai teszt eredményei alapján, a teljes vizsgált populációra nézve 94%-os védelmet nyújtott covid-megbetegedés ellen. A súlyos megbetegedés ellen 100%-ban védelmet nyújtott.
Melyik a legjobb, legmegbízhatóbb koronavírus vakcina? – Pfizer, Moderna, Szputnyik V, Sinopharm, AstraZeneca?
AstraZeneca vakcina
Az AstraZeneca és az Oxford Egyetem által közösen fejlesztett brit vakcina szintén a modern vakcinatechnológiák egyik képviselője, de nem mRNS-vakcina, hanem úgynevezett vektorvakcina. A technológia lényege, hogy egy módosított, sokszorozódásra nem képes vírusba (ez esetben egy csimpánz adenovírusba) ütetve juttatják be a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént. Az immunrendszerünk a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént bejuttató vírus (vektor) ellen is fellép, és kialakít védelmet.
Az Oxford Egyetem márciusban kezdett el pácienseket toborozni a fázis 1 klinikai vizsgálatokhoz, az AstraZeneca gyógyszergyártó áprilisban jelenttette be, hogy partnerként csatlakozik az Oxford vakcinafejlesztéséhez. Augusztus végén 30 ezer önkéntessel kezdődtek meg a fázis 3 klinikai vizsgálatok, de szeptemberben pár napra fel kellett függeszteni a teszteket, miután az egyik tesztalanynál súlyos gerincbetegség tünetei mutatkoztak. Miután bizonyossá vált, hogy a betegség nem hozható összefüggésbe a vakicinával, folytatódtak a vizsgálatok. A novemberben publikált eredmények alapján a vakcina átlagosan 70 százalékban hatékony (62 és 90 százalékos volt a hatékonyság a különböző alkalmazási módszerek mellett). December 30-án megkapta a brit gyógyszerhatóság engedélyét a vakcina, így az Egyesült Királyságban már el is indult az oltás a vakcinával,
Magyarországon is megkapta az OGYÉI engedélyét, az európai jóváhagyást pedig január végére várják a szakértők.
A vakcinát normál hűtött körülmények (2-8 C között) lehet tárolni, szállítani és kezelni a gyártást követően legalább 6 hónapon keresztül. Ez a nehezebben elérhető, vagy jó infrastrukturális háttérrel nem rendelkező országok szempontjából rendkívül fontos.
Melyik a legjobb, legmegbízhatóbb koronavírus vakcina? – Pfizer, Moderna, Szputnyik V, Sinopharm, AstraZeneca?
Szputnyik V vakcina
A Szputnyik V vakcina az első orosz koronavírus-vakcina, amely Oroszországban már augusztusban megkapta az engedélyt és el is indult az oltás az országban, már mintegy 800 ezer főt beoltottak a Bloomberg adatai szerint. Magyarországon múlt héten kapta meg az OGYÉI engedélyét a hasonló technológiával készült AstraZeneca-vakcinával együtt.
A Szputnyik V vakcina szintén egy modern technológián alapuló vektorvakcina. Az orosz Gamaleya Intézet (Gamaleya National Center of Epidemiology and Microbiology) fejlesztette, a vakcina két dózisában két különböző humán adenovírus-vektort alkalmaznak (Ad5 és Ad26). A fázis 1/2 vizsgálatok eredményeit a neves orvosi szaklapban, a The Lancetben publikálták, miszerint a vakcina biztonságos és erős immunválaszt váltott ki. A fejlesztéseket élesen kritizálták sokan, mivel még zajlottak a fázis 3 klinikai tesztek, amikor már megkezdődött az országban az oltási program. A legnagyobb, 40 ezer fő bevonásával folyó, randomizált, dupla vaktesztes, placebóval ellenőrzött orosz vizsgálatok 2020 szeptember 7-én kezdődtek és a várakozások szerint május elsejére lehetnek meg a végleges eredményei a hivatalos regisztráció szerint. Kirill Dmitriev, a vakcina nemzetközi marketingjét vezető orosz közvetlen beruházási alap vezérigazgatója korábban azt nyilatkozta, hogy ezen héten már publikálhatják az orosz vakcina harmadik klinikai fázisának eredményeit egy nagy nemzetközi orvosi szaklapban. A nagymintás vizsgálatokkal kapcsolatban előzetesen egy 91,4 százalékos hatékonysági számot közölt a fejlesztő intézet (több mint 22 ezer fő beoltása után), de egyelőre az eredményeket nem publikálták hivatalosan. A Szputnyik V vakcina tárolási körülményei egyszerűbbek, mint például a Pfizeré, -18 celsius fok elég a tárolásukhoz és kiolvasztva normál hűtőben is elállnak 2-8 fokon.
Melyik a legjobb, legmegbízhatóbb koronavírus vakcina? – Pfizer, Moderna, Szputnyik V, Sinopharm, AstraZeneca?
Sinopharm vakcina
A kínai vakcinák közül kettő jár az élen, amelyeket már Kínán kívül is elkezdtek tesztelni és alkalmazni, az egyik a Sinovac, a másik a Sinopharm készítménye. Magyarország jelenleg Sinopharm-vakcina beszerzéséről tárgyal.
A kínai állami Sinopharm két vakcinát is fejleszt, mind a kettő inaktivált vírust alkalmazó „hagyományos” technológia. A vállalat december végén közölte, hogy a fázis 3 tesztek során 79 százalékos hatékonyságot mértek, míg az Egyesült Arab Emirátusokban, ahol 31 ezer főn tesztelték, 86 százalékos hatékonyságról számoltak be és súlyos mellékhatásokat nem jegyeztek fel. Bár egy időre a Sinopharm vakcinájának tesztelését is felfüggesztették Peruban az egyik önkéntesnél jelentkező súlyos állapot miatt, de miután az okozó tényezők közül kizárták a vakcinát, így újraindultak a vizsgálatok. A vakcinával már hónapokkal ezelőtt megindult az oltás Kínában, eddig közel 1 millió fő kapta meg. Kínán kívül az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein engedélyezte a Sinopharm vakcináját.
Melyik a legjobb, legmegbízhatóbb koronavírus vakcina? – Pfizer, Moderna, Szputnyik V, Sinopharm, AstraZeneca