Mérhetetlen pusztítás folyik Európa egyik legszegényebb országában, és még nincs vége
Az orosz agresszió egy hónapos mérlege Ukrajnában katasztrofális. Az emberi tragédiával párhuzamosan két másik is zajlik – az ország gazdasági lenullázódása és elnéptelenedése.
A háború elől máris több mint 3,8 millió ukrán menekült külföldre, ami az amúgy is igen nagyarányú népességcsökkenéssel, elvándorlással küzdő Ukrajna számára beláthatatlan következményekkel járhat.
Ugyanakkor napról napra nőnek a gazdasági és infrastrukturális károk is. Az ukrán gazdasági miniszter, Julia Szviridenko szerint az elmaradt növekedést is beszámítva már 565 milliárd dollárnyi a háborús veszteség.
A Kijevi Közgazdasági Egyetem jelentése szerint oroszok március 24-ig legkevesebb 4431 lakóépületet, 92 gyárat és raktárt, 378 iskolát, 138 egészségügyi intézményt rongáltak meg, romboltak le vagy foglaltak el, 12 repülőteret, 7 hő- és vízierőművet pedig megsemmisítettek. A bombázások azóta is megállás nélkül folytatódnak.
Ekkora veszteség a világ leggazdagabb államai számára is kihívást jelentene, ám Ukrajna Európa egyik legszegényebb országa, 2019-es kimutatások szerint még az addigi sereghajtó Moldovától is elmaradt.
Ukrajna a Szovjetunió második legnagyobb gazdasága volt, de a leglátványosabb gazdasági visszaesést szenvedte el, ami magával hozta a háború előtt is eleve nagyarányú kivándorlást. Némi fellendülés után az országot újabb csapás érte. 2014-ben.
A Krím elcsatolásának és a donbászi fegyveres konfliktus kirobbanásának évében 6,6, 2015-ben pedig még 10 százalékkal csökkent a GDP. 2019-re az egy főre eső nemzeti össztermék 3 ezer dollár alá esett – Oroszországban ekkor 11 ezer dollár volt. A jelenlegi háború miatti nemzetközi szankciók azonban az orosz gazdaságra is pusztító hatásúak.