Minek az ünnepe Halloween Mikor van Halloween?

Minek az ünnepe Halloween Mikor van Halloween?

Halloween nevében

mindenszentek ünnepét őrzi,

A Halloween nevében mindenszentek ünnepét őrzi, de tartalmában pogány. A töklámpás, a jelmezes kéregetés, de még az almahalászat eredete is az ókorba nyúlik vissza. A kelta eredetű ünnepet egy pápa próbálta elhalványítani mindenszentek napjával, de a babonák ereje még ma is meglátszik a születési adatokon.

A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult autentikus ír ünnep október 31. éjszakáján (ami a Mindenszentek katolikus ünnep előtti este), amit elsősorban az angolszász országokban tartanak. Az ünnep 1840 körül került Észak-Amerikába, amikor sok elszegényedett ír földműves vándorolt ki Írországból, akik magukkal vitték az ősi kelta eredetű népszokásaikat és hitvilágukat is. A kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek és mivel beköltözhetnek az élőkbe, félelmükben beöltöztek különféle álcázó maskarákba, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit.

Stefan Moser szerint – salzburgi múzeum igazgató- „az a tény, hogy a halloween egy kelta gyökerű szokás, olyan mítosz, amely a Halloween elterjedésével kezdődött, és azóta nem távolították el, azonban nincs komoly kapcsolat a két dolog között.” Amerikában az 1900-as évek elejétől vált egyre népszerűbbé, majd a legkedveltebbé halloween ünnepe, az ünnepi fesztiválokon szörnyek, boszorkányok, földönkívüliek, kalózok, rajzfilmek és mesék szereplői, állatok és hírességek maszkjait viselő jelmezesek jelennek meg.

Az évnek a halloween időszakában (halottak hete) több más ünnep is van.

  • Október 31. a kelta, római és sajátos ír-keresztény gyökerekkel rendelkező halloween. Ugyanezen a napon van samhain is, amikor a kelta-óév véget ér, és a kelta újév elkezdődik. A neopogányok a samhain szertartásait részesítik előnyben.
  • A katolikus mindenszentek (Festum Omnium Sanctorum) az üdvözült lelkek emléknapja november 1-én.
  • A mindszentet követő halottak napja (Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) katolikus ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért november 2-án.

Az egymást követő halloween, mindenszentek és halottak napja ünnepek a hozzájuk kapcsolódó kulturális és vallási különbségek, népszokások közötti összefüggések és keveredések miatt gyakran keltenek kulturális feszültséget a közvéleményben.

Halloween Amerikában az egyik legnépszerűbb ünnep, és nem mellesleg óriási üzlet. Az amerikaiak csak tökre százmillió dollár felett költenek minden évben, a töktermesztők nagyjából félmillió tonna tökkel szolgálják ki az ünneplők igényeit.

Magyarországon nem tartjuk a Halloweent,

de ha a kereskedőkön múlna, már piros betűvel lenne a naptárban, akárcsak Valentin-nap. A boltokban nálunk is megjelentek a Halloween-tökök, és egyre több ilyentájt a beöltözős buli, sőt van olyan hotel, ahol Mindenszentek- ÉS Halloween-partit hirdetnek – pedig az előbbi keresztény, az utóbbi pogány eredetű.

A kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek és mivel beköltözhetnek az élőkbe, félelmükben beöltöztek különféle álcázó maskarákba, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit.

Csak a nevében szent

Akárcsak Jézus születésnapja, Mindenszentek is pápai rendelettel került egy pogány ünneppel egy időpontra, a katolikus egyház ezzel a módszerrel szerette volna a nem keresztény ünnepeket eltüntetni a köztudatból. IV. Gergely pápa volt az, aki 835-ben elrendelte, hogy Szűz Mária és a mártírok emléknapját május 13. helyett október 31-én ünnepeljék a hívek.

 

Ebből később november 1. lett, november 2. pedig halottak napja – ez utóbbi pedig azt igazolja, hogy a pogány gyökerektől nem sikerült megszabadulni.

Mikor van Halloween?

2022-ben a Halloween október 31-én lesz.

A Halloween ugyanis a kelta samhainra vezethető vissza, ami pedig erősen a halottakhoz kötődik (samhain a kelta naptár utolsó napja, a szó a nyár végét jelenti). A kelták és a gael nyelvet beszélő népek úgy hitték, hogy október 31-én a világ és a túlvilág közti határ elvékonyul, sőt megnyílik, a holtak és a természetfeletti lények átjöhetnek az emberek közé.

A termények, illetve a betakarítás és az aratás vége más kultúrkörökben is a holtak napjához kapcsolódott. (Vegyük észre, hogy a Halloween uralkodó színei, a narancssárga és a fekete az aratás és a halál színei.) A Halloween elnevezés valamikor a 16. században alakult ki. A mindenszentek előtti éjszakát az írek All Hallows Even (even = evening, Minden Szentek Estéje) néven illették, a skótok ezt egyszerűsítették Halloweenre.

Nem jó az ördögöt a fára mászatni

A főleg angolszász országokban megtartott ünnep külsőségei is szinte mind pogány eredetűek, így a töklámpás is. A meggyújtott tüzek, máglyák samhain idején arra szolgáltak, hogy elijesszék a holtakat és ártó szellemeket. Később a tűz riasztó funkciójához segítő is társult: a fény utat mutat a meghalt családtagok, szerettek szellemeinek.

Trick 'r Treat

A tök egy jópofa ír monda révén kapcsolódik a fényhez. A monda főhőse egy részeges naplopó, Jack, aki átverte az ördögöt. A monda egyik változata szerint versenyre hívta fára mászásban, de amikor az ördög felmászott a fára, Jack keresztet karcolt a kéregbe, így az ördög nem tudott lejönni.

A csíny miatt bosszúból az ördög nem engedte be Jacket a pokolba, amikor a férfi meghalt – és mivel életvitele miatt a mennyországba sem mehetett, lelke örök bolyongásra ítéltetett.

Egy izzó széndarabot tett egy kivájt karalábéba (más források szerint marharépába), és Jack azóta is e lámpás fényénél keresi nyugvóhelyét. Jack nevét a lámpás amerikai elnevezése is őrzi, a karalábéból pedig akkor lett az esztétikusabb tök, amikor ír bevándorlók a 19. század közepén Amerikában meghonosították a zöldséglámpás szokását.

A jelmezeket és a kéregetést is írek vitték Amerikába. A beöltözés azt a hiedelmet őrzi: ha az ember szellemnek vagy szörnynek öltözik, az ártó lények azt hiszik, egy közülük, és nem viszik el a lelkét.

A házról házra járás ennivalóért (amihez a magyar népszokások közül a regölés áll legközelebb) pedig a kelták étel- és állatáldozataikra vezethető vissza, amelyekkel a holtak vándorlását akarták megkönnyíteni. A halottak házról házra járnak, és ahol nem kapnak enni, megátkozzák a ház lakóit – nagyjából ennyi az Amerikában Halloweenkor elhangzó „trick or treat” (finomságot vagy csínyt) mögöttes jelentése.

Egyes források az étel mellett ősi emberáldozatokról, illetve sátánimádásról is írnak, de a történészek ilyesmire nem találtak bizonyítékot – valószínű, hogy ezeket a negatív konnotációkat a pogány ünnep ellen sokáig lejárató kampányt folytató katolikus egyház terjesztette el valamikor a középkorban.

Az egyik legnagyobb amerikai keresztény szervezet, a Keresztény Koalíció 1982-ben szükségesnek is tartotta kimondani, hogy a Halloween nem sátánista rituálé.

Babonafélék

Az ünnephez kapcsolódó toposzok és babonák is az ókori gyökerekből sarjadnak. A fekete macska például a rossz szellemek egy gyakori megjelenési formája, illetve kedvelt boszorkányfamulus, akárcsak a denevér és a pók. Maga a boszorkány vélhetően egy öregasszony formájában megjelenő kelta télistennő révén kapcsolódik Halloweenhez. Bölcs és tisztelt istennőről van szó, a gonosz banyák már a későbbi évszázadok hordalékai.

Halloweenkor Amerikában szokásos az almahalászat, a játékban kéz használata nélkül, szájjal kell kikapni almákat egy lavór vízből. Nem véletlen, hogy éppen almát – ez a betakarítás és az aratás végének jelképes gyümölcse, a római Pomona-nap öröksége.

Sok babona társul ehhez is, állítólag aki először szed ki almát, az fog először megházasodni, és az a lány, aki Halloween éjszaka az almáját a párnája alá teszi, a jövendő férjéről fog álmodni. De még a legfontosabb pogány szimbólumnak, a pentagrammának is létezik olyan magyarázata, amely egy félbevágott alma magházának formájára eredezteti vissza a jelet.

A Halloween tehát, bár nevében a Mindenszentekre utal, valójában nagyon is pogány ünnep.

Persze mára sokat vesztett jelentőségéből, és legalább annyira fogyasztói szokás, mint spirituális. De a babonák erejét jól mutatja a Yale Egyetem kutatóinak egy tanulmánya, amely szerint Amerikában az átlagosnál kevesebb baba születik Halloweenkor (Valentin-napkor viszont több), és ez nemcsak megindított szülésekre és császármetszésekre, hanem a spontán szülésekre is igaz.  Sok anya inkább vár vagy vajúdik még egy kicsit, minthogy a holtak szellemeinek napján hozza világra gyerekét.

Hogyan ünnepeljük a Halloweent?

– Elsősorban jelmezes bulikkal. A tradicionális Halloween jelmezek természetfeletti figurákat formáznak: vámpírok, szellemek, csontvázak, boszorkányok, de ma már bármilyen jelmez elfogadható. Halloween jelmezt lehet venni korlátlan válogatásban itt nézzen>>>

– A “Csokit vagy csalunk!” édességgyűjtő szokást még azok is ismerik az amerikai filmekből, akiktől távol áll a szellemek világa. Ez elsősorban a gyerekek programja: jelmezbe öltözve jáják a környék házait, és édességet kérnek. Ha nem kapnak, valamilyen játékos csínyt követnek el a házigazdák ellen. A csoki- és cukorkagyűjtés október 31-én fél 6 és fél 10 között zajlik, és komoly veresengés megy a gyerekek között, hogy ki tud többet szerezni. (Az USA-ban Halloween előtt adják el az éves csokiforgalom negyedét!)

– Aki ügyes tököt faragjon és az ajtó elé, vagy az ablakba rakja.
A képen jól látható formát kell faragni, nem egy mestermunkát kíván akinek kellő kézügyessége van biztosan megoldja. Gyakorlat teszi a mestert szabályt vegyük figyelembe.  A közepébe felülről lámpást, vagy gyertyát lehet tenni. Aki akarja festegetheti, vagy matricázhassa. Akinek annyi a türelme az ilyen munkákhoz, mint nekem az el se kezdje. Aki kiakarja próbálni a türelmét és kézügyességét itt a lehetőség kezdőknek is.

Minek az ünnepe Halloween? Mikor van Halloween? Honnan ered a halloween kialakulása?

Minek az ünnepe Halloween? Mikor van Halloween? Honnan ered a halloween kialakulása?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ehhez kapcsolódik, kiegészíti alábbi

Mindenszentek, Halottak napja, Halloween ünnepek nem szinonimák 2021

 

 

error: Content is protected !!