Orbánnak semmi esélye háborút nyerni EU ellen

Bár Orbán Viktor a pénteki rádióinterjúban megismételte, hogy vétózni fog, ha nem választják el egymástól a jogállamiságot,
illetve az uniós pénzügyi támogatásokat, Brüsszel azon dolgozik, hogy nélküle találjon kiutat a helyzetből.

Külföld vélekedik a magyar és lengyel helyzet

Spiegel A Bizottság egyértelművé tette, hogy szükség esetén a 25-ök Magyarország és Lengyelország mellőzésével indítják be a 750 milliárdos segélycsomagot. Akkor pedig Budapest és Varsó egy fityinget sem látna az alapból. Pedig abból 6, illetve 23 milliárdot irányoztak elő számukra. Sőt, előkészületben van egy még keményebb intézkedés arra az esetre, ha a duó miatt januártól nem lesz érvényes költségvetés. Akkor szükséggazdálkodás lép érvénybe és von der Leyen jelezte, ez esetben visszatarthatják a magyar és lengyel kormánynak járó felzárkóztatási támogatás 50-75 százalékát. Nem véletlen, hogy a lengyel miniszterelnök-helyettes már megpendítette a kompromisszum lehetőségét, bár az általa felvetett megoldás sokat nem érne, ha mondjuk, az Európai Bíróság elé kerül a vita.
És ezt Magyarország is pontosan tudja, amint azt Orbán tegnap közölte.


Süddeutsche Zeitung EU akkor is tető alá akarja hozni a járvány miatt elhatározott gazdasági szükségtervet, ha Magyarország és Lengyelország a jövő heti csúcson sem tágít a vétótól. Ez esetben a 25-ök kormányai adnának garanciát a Bizottság által felveendő hitelhez, a blokkolók pedig hoppon maradnának, mert nem lenne szükség a beleegyezésükre. Azt pedig megéreznék mind a polgáraik, mind a cégeik. De Brüsszel ezt csupán átmeneti lépésnek szánja, amíg nem jön meg Budapest és Varsó esze és nem kezdheti meg működését az eredetileg elhatározott alap. Hogy meddig tart ez az állapot, azt feltehetőleg csak Orbán Viktor tudja. EU-ban úgy gondolják, hogy Merkelen múlik, rá tudja-e venni álláspontjuk feladására a magyar és a lengyel miniszterelnököt. Ez nehéz, mert Európai Parlament nem kívánja újra kezdeni a tárgyalásokat a jogállami egyezségről.

FAZ A soros német elnökség a kijelölt határidőn belül megállapodott az Európai Parlamenttel a következő hét évre szóló költségvetésről, vagyis még erősebb nyomást gyakorol Budapestre és Varsóra. De a tervezet, a segélycsomaggal együtt, csak akkor lép életbe, ha a két ország eláll a blokádtól. Diplomáciai körökben, illetve az EP-ben úgy nyilatkoztak, hogy ha Orbán és Morawiecki kitart a vétó mellett, akkor teljesen egyértelmű lesz a felelősség kérdése. A német tárgyalódelegáció vezetője pedig arra figyelmeztetett, hogy ez esetben kemény anyagi korlátozások jönnek.


FT A jogállami vita árt az unió erkölcsi hitelének. Az ellentábort Magyarország vezeti, és olyan elveket hangoztat, amelyeket Brüsszelben illiberálisnak tartanak. Márpedig azok kihívást jelentenek az EU által hirdetett értékekkel szemben. A következmény az, hogy a szervezetet mind gyakrabban vádolják meg képmutatással, ami visszaüthet, mert üzleti körök megkérdőjelezhetik, mennyire bízhatnak az európai jogrendben. Az unió nem tartóztatja fel, ami Magyarországon és Lengyelországon megindult. Ám ez nagy baj, mert ily módon a demokrácia mellett az integráció működése került veszélybe. Diplomaták és magas rangú tisztségviselők még azt is kétségbe vonják, hogy sokat segíthet, ha életbe lép a jogállami mechanizmus. Hiszen az alapvetően azt célozza, hogy ne lehessen ellopni a közösség pénzét. Egy bennfentes szerint az új szabályozás fontos, de szerény kezdeti lépést jelent, mármint afelé, hogy a tagok végre figyeljenek oda, mekkora bajban van a demokrácia. A 7-es paragrafus sokat nem segített az orbáni illiberális demokrácia ellen. Mire megszületnek az Európai Bíróság ítéletei, addigra sokszor már visszafordíthatatlan helyzet állt elő. Lásd a CEU kipaterolását. Keményebb eszközöket tart szükségesnek, hogy rákényszeríthessék az országokat az önkéntesen vállat kötelezettségek betartására. De ha még meg is hátrál Magyarország és Lengyelország, marad a kérdés, hogy a közösség miként tudja megvédeni alapértékeit. A német Marshall-alapítvány egyik kutatója úgy véli: az unió most fizeti meg az árát, hogy annak idején azt hitte: megingathatatlanok a demokratikus alapok, és azokat nem kell megoltalmazni. Ám azok sokkal törékenyebbek, mint ahogy az hittük.


Washington Post American Enterprise Institute két kutatója arra szólítja fel az uniót, a szép szavakon túl tegyen is a demokráciáért, mert saját érdekeinek árt. Szlovákiából, Szerbiából két elemző hangsúlyozza, hogy a jogállam nem idealisztikus luxuscikk és ezt igen jól illusztrálja Brüsszel, illetve Magyarország és Lengyelország jelenlegi ellentéte. Hogy megvédje egyre inkább tekintélyelvű politikáját, a két kormány most vétót helyezett kilátásba.
Miközben Oroszország és Kína az EU megosztásán és megbénításán dolgozik – megbízottain keresztül.
Európa engedi, hogy az autokraták szabadon garázdálkodjanak, a magyaroktól és a lengyelektől kezdve a szomszédos törökökig, fehéroroszokig és grúzokig. Meg kellene értenie, hogy ahol nincs szabadság és elszámoltatható kormány, az nem jó szomszéd. Lásd az oroszok beavatkozását Ukrajnában, Moldovában és Grúziában. A magyar vezetés fokozta a támadásokat a tudomány területén és most éppen átírja a választási törvényt. EU magára hagyja a demokráciákat a környező térségben, az ajándék a szervezet ellenfeleinek, főként Moszkvának és Pekingnek. Európa rövidlátó gazdasági megfontolásokat követ, ami az Északi Áramlat 2, vagy orosz atomerőművek építtetése. Európai Parlament hiába sürgeti, hogy hozzák meg a földrész Magnyitszkij törvényét, mert annak révén szankcionálni lehetne a diktátorokat és a kleptokratákat. Miközben a szervezet vörös szőnyeget terít az orosz és az egyiptomi önkényúr lábai elé. Viszont az jó, hogy az európai polgárok továbbra is fontosnak tartják a demokráciát.
A szervezet nem teheti meg, hogy tétlenül nézze a jogállam lepusztulását saját területén, illetve a közel külföldön. 


NPR Amerikai rádió feltűnőnek nevezi, hogy Közép-Európában a populista média továbbra is Trump teljesen megalapozatlan vádjait szajkózza, mármint hogy Amerikában elcsalták a választásokat. Példa Pesti TV kreatív igazgatója, aki szerint az USÁ-ban most azt történt, mint 1947-ben Magyarországon, a kékcédulás választások során. A tudósítás kitér arra, hogy az amerikai bíróságok sorra utasítják el Trump állításait. Ugyanakkor Európa közepén a nacionalista kormányokat pártoló sajtó vagy megismétli ezeket kijelentéseket, azt sugallja, hogy Biden egy nagy liberális összeesküvés része a cél, hogy visszaszorítsák a konzervatívokat, akik ellenzik a migrációt, és a hagyományos médiát. Európai Külkapcsolat igazgatóhelyettese az összeesküvés elmélettel ezek a rendszerek úgy állítják be: még a legjobb demokráciák sem igazán megbízhatóak. Ebből következik, amit Krekó mond, hogy ti. a jobboldali, populista magyar szavazók meg vannak győződve arról, hogy Biden érdemtelenül lett elnök, és ezek után számukra úgy vetődik fel a kérdés: pont ez az Egyesült Államok akar bennünket kioktatni demokráciából? A magyar kormány ilyen megfontolásból próbálja meglovagolni ezt a narratívát, amihez persze Soros nélkülözhetetlen.


The Times A Szájer József bukását okozó brüsszeli parti házigazdája azt mondja, hogy összesen 8-9 fideszes politikus szokott részt venni nála a meleg szeánszokon. De jönnek a PiS magas rangú képviselői, továbbá ukrán, francia, német, holland, luxemburgi, svájci és spanyol diplomaták is. De a leggyakoribb vendégek a magyarok és a lengyelek. Azt mesélik neki, hogy odahaza együtt kell üvölteniük a farkasokkal, ha életben akarnak maradni. Vagyis kénytelenek úgy tenni, mintha támogatnák a kormány melegellenes politikáját. De pont azért választották a külföldet, mert saját országukban vége lenne a politikai pályafutásuknak, ha vállalnák nemi orientációjukat.
forrás Népszava
error: Content is protected !!