ELSŐ RÉSZ itt: Egy világ van, ez pedig hamis, kegyetlen, … és értelmetlen..”
De nincs Amerika, nincs demokrácia!
Csak IBM, ITT, AT&T, DuPont, Dow, Union Carbine és Exxon van!
Ezek a mai nemzetek.
Mit gondolsz, az oroszok talán Marxról beszélnek amikor tanácskoznak?
Lineáris programozással, statisztikai döntések elméletével, min. és max. számításokkal, ár-költség
valószínűségekkel számolnak, csak úgy mint mi. Már nem a nemzetek és ideológiák korát éljük, Mr. Beale.
A világ egy rakás vállalaté, kérlelhetetlenül kitéve a megváltozhatatlan üzleti szabályzatnak.
A világ egy üzlet, Mr Beale.
Összességében, a világ integrációja, (különösen a gazdaság szemszögéből) a globalizáció
és a mitikus “szabadpiaci” kapitalizmus egy birodalmat fed…
Kevesen tudták elkerülni az un. “átalakításokat”, s a “feltételeket”, melyeket a Világbank és az IMF szabott,
vagy a döntőbíráskodást, amit a WTO folytat. Ezek a nemzetközi pénzintézetek bár erre teljesen alkalmatlanok, mégis megszabják a gazdasági globalizáció útját.
“Ilyen a globalizáció hatalma: még a mi életünkben eljön az idő, amikor a világ egyesül, habár egyenlőtlenül, de az összes nemzeti gazdaság a világban egyetlen szabadpiaci rendszerré válik.
“- Jim Garrison Elnök, State of the World Forum. A világot egy maréknyi üzleti hatalom vette át, mely utalja az erőforrásokat, ami a megélhetésünkhöz kell, és a pénzt, ami az erőforrások megszerzéséhez kell.
Az eredmény egy világmonopólium, melynek alapja nem az ember, hanem gazdasági és pénzügyi erő.
És ahogy az egyenlőtlenség növekszik, egyre több és több ember válik elszántabbá. Így egy új módszer kellett, hogy kezelni tudják a rendszer ellenségeit.
Így hát megkreálták a “terroristát”.
A terrorista elnevezés egy üres frázis, amit a rendszer ellenségeire akaszthatnak. Nem kell ezt összekeverni a kitalált Al-Kaidával, ami valójában egy számítógépes adatbázis neve volt az amerikaiak által támogatott “szent háború”-ban, az 1980-as években. “Az igazság az, hogy nincsen olyan iszlám hadsereg, vagy terrorista csoport, hogy Al-Kaida. Bármelyik jól informált ügynökség tudja ezt. Ehelyett egy propaganda háború van, hogy egy azonosítható ellenséget produkáljanak…
A propaganda mögött az USA áll.” – Pierre-Henry Bunel korábbi francia katonai hírszerző 2007-ben a Védelmi Minisztérium 161,8 milliárd dollárt kapott a terrorizmus elleni harc nevében. A nemzeti terrorista központ szerint 2004-ben körülbelül 2000 embert öltek meg feltételezhetően terrorista támadásban. Ebből 70 volt amerikai. Ezeket a számokat nézve, ami még így is felülbecsült, érdemes elgondolkozni, hogy kétszer annyi ember hal meg mogyoró-allergiában évente, mint terrorista támadásban. Miközben a vezető halálok Amerikában koszorúér elzáródás, 450.000 embert ölve meg évente. Mégis, 2007-ben a kormányzati költségek a betegség kutatásának támogatására mindössze 3 milliárd dollár volt. Azaz az amerikai kormány 2007-ben 54-szer annyit költött terrorista elhárításra, mint egy olyan betegség kutatására ami évente 6600-szor annyi ember öl, mint a terroristák.
Mégis, mivel a terrorizmus és az Al-Kaida neve minden egyes hírben felmerül, bármilyen incidens esetén, ami amerikai érdekeltséget sért, a mítosz egyre csak nő! 2008-ban az amerikai “Attorney General” javasolta a kongresszus előtt, hogy hivatalosan lépjen az ország háborúba a fantázia ellen, nem is említve, hogy 2008 júliusára több mint 1 millió ember került fel az USA terrorista listájára. Ennek az úgynevezett terrorista elhárításnak természetesen semmi köze a lakosság védelméhez, sokkal inkább a törekvéshez, hogy letörjék az egyre növekvő Amerika ellenességet mind belföldön, mind külföldön, amelyet a kapzsi vállalat terjeszkedések okoznak mely a világot rabigába hajtja. Napjaink valódi terroristái nem a sötétben találkoznak éjfélkor, és nem üvöltenek “Allah Akhbar”-t egy bevetés előtt.
Az igazi terroristák 5000 dolláros öltönyt viselnek és a legmagasabb pénzügyi és kormánykörökben dolgoznak.
Mit tehetünk? Hogyan állítjuk meg a kapzsiság és korrupció rendszerét, aminek ekkora hatalma és lendülete van? Hogyan állítjuk meg ezt az aberrált csoportot, akik nem éreznek szánalmat mondjuk az egymillió lemészárolt iraki ás afgán ember iránt? A corporatocracy irányítja az energia erőforrásokat, az ópium előállítást, mindezt a profitért. 1980 előtt Afganisztán részesedése a világ ópium termelésében 0% volt. Miután a CIA által támogatott Mujahideek megnyerték a szovjetek elleni háborút, 1986-ra már a világ termelésének 40%-át produkálták.
1999-re megduplázódott, ami a világ termelésének 80%-ára nőtt.
Amikor is valami váratlan történt. A talibánok kerültek hatalomra, és 2000-re majdnem az összes ópium mezőt felszámolták. A több mint 3000 tonna termelés visszaesett 185 tonnára, ami 94%-os csökkenés. 2001 szeptember 9-én Bush asztalán volt a teljes afgán invázió terve. Két nap múlva már ürügy is volt. Ma, az amerikai irányítás alatt álló Afganisztán ópiumtermelése a világ termelésének 90%-át adja és évről évre növekszik.
Hogyan állítjuk meg a kapzsiság és korrupció rendszerét, ami agyondolgoztatja a szegényeket a Madison Avenue-i profit érdekében? Ami megrendezett, manipulatív terrortámadásokat hajt végre? Ami előre programozott rabszolgaságot teremt és aknáz ki? Ami szisztematikusan törli el a szabadságot és sérti az emberi jogokat, hogy megvédje saját magát?
Mit tehetünk a rengeteg jól védett intézménnyel? Mint a külügyi tanács? A háromoldalú bizottság? A Biderberg csoport? és más nem demokratikus módon választott csoporttal, melyek zárt ajtók mögül irányítják politikai, pénzügyi, társadalmi és környezeti életünket? Ahhoz, hogy választ kapjunk, először fel kell ismernünk, hogy az önző, korrupt, hataloméhes csoportok nem a probléma alapvető forrásai, hanem csupán tünetei! A kapzsiság és egymás versenyszerű elnyomása nem a megváltoztathatatlan emberi természetből fakadnak, … a kapzsiság és a szűkölködéstől való félelem valójában abból a tényből táplálkozik és erősödik, hogy egymással kell küzdenünk a túlélésért” Bernard Liertaer az Euro pénzügyi rendszer alapítója Jacque Fresco, ipari tervező és társadalomtudós vagyok.
Nagyon érdekel a társadalom és egy olyan rendszer kifejlesztése, amely mindenki számára élhető. Először is, a világ korrupciója, egy a monetáris rendszer által kreált aberrált magatartás, olyan viselkedés, mely az emberek jólétét rombolja; márpedig az emberi viselkedést a környezet határozza meg, ha például ős-indiánok nevelnének fel valakit, aki soha semmi mást nem látott, akkor ő annak a rendszernek fog megfelelni. Ez igaz nemzetekre, egyénekre és családokra is, mert mindegyik megpróbálja belenevelni gyermekeibe az ő hitét. Éreztetik az egyénnel, hogy az adott közösség része. Így alkotnak társadalmat, amit igaznak tekintenek. Létrehoznak egy működő világnézetet és hajlamosak azt állandósítani, holott minden társadalom valójában változó és nem létrehozott így állandóan harcolni kell az új ötletekért, amik a meglevő renddel konfliktusba kerülnek. A kormányok megpróbálják fenntartani azt, ami őket a hatalomban tartja. Az embereket nem azért választják, hogy változzanak a dolgok, hanem, hogy pontosan úgy maradjanak ahogy voltak.
A korrupció alap okai magában a társadalomban vannak. Hadd fogalmazzak világosabban: minden nemzet alapvetően korrupt, mert hajlamosak a meglevő rendszert fenntartani. Nem akarok magasztalni vagy lehúzni egy nemzetet sem, de a kommunizmus, szocializmus, fasizmus, a szabadpiaci kapitalizmus és minden hasonló kultúra ugyanolyan, alapvetően mindegyik korrupt. A legalapvetőbb vonása társadalmi intézményeinknek, az önfenntartásra irányuló nyomásuk |
Legyen bármennyikről is szó…Legelső célja fenntartani magát az intézményt. Például a legutolsó dolog, amit egy olajtársaság akarhat egy olyan energia elterjesztése, amit nem irányít. Mert az csökkenti a társadalomban betöltött értékét.
Hasonlóan, a hidegháború és a Szovjetunió összeomlása valójában az USA globális hegemóniájának megőrzését szolgálta.
Hasonlóan, a vallások is elérik, hogy az emberek bűnösnek érezzék magukat természetes hajlamaikért, míg mindegyikük az egyetlen megváltásként hirdeti magát. Az intézmények önfenntartó viselkedésének mélyén a pénzügyi rendszer fekszik.
Hatalmas telt házas stadion óriási nézettség igazolja a dal sláger népszerűségét.
Hiszen a pénz a hatalom és a túlélés eszköze.
Éppen ezért, csakúgy mint egy szegény ember rászorulhat, hogy lopjon a túlélésért, ez egy természetes hajlam, hogy bármit megtegyenek azért, hogy az intézmény profitábilis maradjon. Ez különösen nehézzé teszi a profit orientált rendszerben a változást, mert nem csak nagy tömegek túlélését teszi kockára, hanem a hatalom és gazdagság köré épített elanyagiasodott életvitelünket is. A bénító szükségesség, hogy egy intézményt megőrizzenek, függetlenül annak fontosságától, nagyrészt a pénzre és a profitra vezethető vissza.
Mit nyerhetek rajta? – gondolják az emberek. Ha egy ember termékek eladásából él, akkor harcolni fog a konkurenciával, a többi termékkel, ami az intézményét veszélyezteti.
Az emberek nem lehetnek korrektek, és nem bízhatnak egymásban.
Aki odajön hozzád, hogy van egy tökéletes házam a számodra, biztosra veheted hogy ingatlanügynök. Amikor az orvos azt mondja, hogy “azt hiszem a veséjét ki kell venni”, nem tudhatom, hogy csak a jachtját akarja kifizetni, vagy valóban ki kell venni a vesém. Egy pénzügyi rendszerben nehéz bízni az emberekben. Ha bejönnél az üzletembe és azt mondanám “A lámpám elég jó, de a szomszédban levő boltban sokkal jobbat talál.”, nem lenne sokáig üzletem.
Egyszerűen nem menne. Ha korrekt, etikus lennék, nem működne. Tehát azt mondani, hogy az ipar törődik az emberekkel, az egyszerűen nem igaz. A tisztesség nem megengedhető. A rendszer nem az emberek javának szolgálására készült. Ha törődnének az emberekkel, akkor nem helyeznék át az olcsó munkaerő reményében a gyáraikat. Az ipar nem törődik az emberekkel. Csak azért foglalkoztatnak, mert nem tudnak mindent gépesíteni vagy az még számukra nem kifizetődő. Ne emlegessük a tisztességtudást és tisztességet, ezek nem engedhetők meg az üzletben. Fontos hangsúlyozni, hogy függetlenül a társadalmi rendszertől, legyen akár fasizmus, szocializmus, kapitalizmus vagy kommunizmus; a működtető mechanizmus mindegyikben a pénz, munka és verseny. A kommunista Kína nem kevésbé kapitalista, mint az USA. Az egyetlen különbség annak a fokában rejlik, hogy az állam mennyire avatkozik be a vállalatokba. A valóság az, hogy a “monetarizmus” az igazi mechanizmus, ami a világ összes érdekét irányítja.
A legagresszívabb formája a monetarizmusnak
a szabadpiaci rendszer.
Az alapvető perspektíva, ahogy a korai szabadpiaci elemzők kifejtették, mint Adam Smith, hogy az önérdek és a verseny társadalmi jóléthez vezet, mert a verseny kitartásra ösztönöz. Azonban azt nem elemezték, hogy a verseny alapú gazdaság mindig stratégiai korrupcióhoz vezet, elősegíti a már gazdagok erősödését, a társadalmi rétegződést, a munkásosztály kizsákmányolását és végül egy rejtett kormányzati diktatúrának a kialakulását, amit a gazdag elit irányít. A korrupciót gyakran definiálják mint szellemi elferdülést. Ha egy vállalat mérget önt az óceánba, hogy spóroljon, a legtöbb ember korrupt viselkedésnek tekinti azt. Egy finomabb példánál, amikor a Walmart üzletet nyit egy kisvárosban, és a kis üzleteket tönkreteszi, mert azok nem tudnak vele versenyezni, akkor ez már nem tűnik olyan egyértelműnek.
Végül is mi rosszat is csinál pontosan a Walmart? Miért kellene törődnie a kis üzletek miatt, amik tönkremennek?
Egy még ennél is finomabb példa, amikor valakit azért rúgnak ki, mert a vállalat új gépet vett, aminek olcsóbb a munkaideje.
Az emberek hajlamosak ezt úgy tekinteni, hogy “Hát, ez van!”. Nem látván a burkolt korrupcióját egy ilyen lépésnek.
Mert a tény az, hogy mindegy, hogy mérget dobunk az óceánba, monopóliumot hozunk létre,vagy leépítés van, a motiváció ugyanaz! A profit! |
Mindegyik példa ugyanazon mechanizmus különböző fokú megnyilvánulása, mert mindegyik a pénzügyi nyereséget helyezi ez emberek elé.
A korrupció nem mellékterméke a monetarizmusnak, sem a korrupciónak, hanem a
LÉNYEGE!
És bár a legtöbb ember elismeri ezt a tendenciát többé, vagy kevésbé, naivak maradnak az önzés mint mechanizmus elterjedtségével és társadalomban betöltött szerepét illetően.
“Belső dokumentumok bizonyítják, hogy a társaság abszolút biztos volt abban, hogy a gyógyszer készlet AIDS-szel fertőzött, mégis piacra dobták a terméket az USÁ-ban, aztán Franciaországban, Európában, Ázsiában, Latin Amerikában. Az USA kormánya lehetővé tette.
Az FDA is engedélyezte, és most a kormány mégis a másik irányba néz. Több ezer ártatlan hemofíliás halt meg AIDS-ben. A vállalat pontosan tudta, hogy a gyógyszer AIDS-szel fertőzött, mégis piacra dobták, hogy a veszteség helyett profitot hozzanak ki belőle.”
Amint látod, a korrupció beépített. Mind becsapjuk a másikat, és nem várhatod el a tisztességet. …nem tudják, kit válasszanak meg.
A demokrácia szabályaiban gondolkoznak, pedig egy pénzügyi gazdaságban nem lehet demokrácia.
Ha több a pénzed a kampányokra, hogy a kormányba kerülj, az nem demokrácia. Mindig a már hatalomban levők vannak előnyben.
Ez mindig az elit, a gazdagok diktatúrája.
“Vagy demokrácia lesz az országban, vagy jólét kevesek kezében, de egyszerre nem lesz mindkettő.” Louis Brandeis, Supreme Court Justice. Érdekes megfigyelni, hogy teljesen ismeretlen emberek, hogyan bukkannak fel mágikusan, mint elnökjelöltek. Aztán mire pislantasz egyet, már csak pár emberből lehet választani, akik érdekes módon mind gazdagok, és gyanúsan hasonlóak a társadalmi nézeteik.
Ez nyilvánvalóan cirkusz.
A szavazó cetlikre kerülő emberek azért kerülnek oda, mert előre kiválasztották őket a pénzügyi hatalmak, akik a show mögött állnak. Mégis, akik felismerik a demokrácia illúzióját azok is azt gondolják: “Ha sikerülne egy őszinte, tisztességes politikust hatalomra juttatni, akkor minden rendben lenne.” Míg ez logikusnak hangzik a kialakult világnézetünkben, sajnos ez egy újabb tévedés. Mert amikor arra kerül a sor, ami valóban fontos, akkor a politika intézménye és maguk a politikusok teljesen lényegtelenek a problémáink szempontjából.
A politikusok nem problémákat oldanak meg. Nincsen technikai képesítésük. Nem tudják, hogyan kell problémákat megoldani. Még ha őszinték lennének is, nem tudnának problémákat megoldani. A technikusok azok, akik a sótlanító telepeket készítik. A szerelő hozza be az áramot a házba. Az hajtja a motort, az fűt, az hűt a melegben. A technológia oldja meg a problémákat, nem a politikusok.
A politikusok nem tudnak problémákat megoldani,
mert nem arra tanították őket.
Nagyon kevesen gondolkoznak el azon, hogy mi is az, ami az életüket jobbá teszi. Pénz? Nyilván nem. A pénzt nem lehet megenni, nem hajtja a motort.
Politika? A politikusok csupán törvényt hoznak, költségvetést csinálnak és háborút indítanak.
Vallás? Nyilván nem. Az nem tesz semmit, csupán megfoghatatlan érzelmi megnyugvást ad azoknak, akiknek erre szükségük van. Az igazi kincs, ami nekünk embereknek a birtokában van, ami minden elért eredményünk mögött áll: A technológia. Mi a technológia? Ceruza, ami ötleteket rögzít papíron az autó, ami jóval gyorsabb haladást tesz lehetővé, mint a gyaloglás. Szemüveg, ami a rászorulóknak visszaadja az éleslátást. Az alkalmazott technológia nagyrészt az emberi jellemzők kiterjesztése, ami csökkenti az emberi erőfeszítést, megszabadítva minket a mindennapos munkáktól. Képzeld el, milyen lenne az életed telefon, sütő, számítógép vagy repülőgép nélkül.
Minden amit alapnak gondolsz az otthonodban:
az ajtócsengő, az asztal, a mosogató:
mind, mind a technológia, technikusok leleményes munkája.
Nem pénz, politika vagy vallás. Ezek mind hamis intézmények.
“Miért nem írsz a képviselődnek?” Azt mondják, írj neki, ha valamit el akarsz intézni. A washingtoniaknak a technológia élvonalában kellene lenniük. Az emberi tudás élvonalában, a bűnüldözés élvonalában. Minden olyan témában, ami az emberi viselkedést befolyásolja. Ne írj a képviselődnek. Milyen emberek ők, akik a munkát irányítják?
A jövő nagyon nehéz lesz… A politikusok azt kérdezik: mennyibe kerül?
A kérdés nem az, hogy mennyibe kerül, hanem hogy megvannak-e az erőforrások hozzá?
És megvannak ma az erőforrásaink, hogy mindenkinek háza legyen, mindenhol kórházat építhessünk, iskolát építhessünk, hogy a legjobb eszközeink legyenek a laborokban oktatásra és orvosi kutatásra.
Mindenünk megvan, de sajnos egy pénzügyi rendszerben élünk, és abban profit van.
És mi a legfontosabb mechanizmus, ami a profit rendszert mozgatja az önérdeken kívül? Mi az ami biztosítja a versenyelőnyt?
A nagy fokú hatékonyság és a fenntarthatóság?
Nem. Az nem a rendszer része.
Ami a profit alapú rendszerben jön létre, még távolról sem hatékony, vagy fenntartható.
Ha az lenne, akkor nem lenne multi millió dolláros üzlet az autójavítás. Nem lenne az elektronikai eszközök évülési ideje 3 hónap. A bőség lenne? Abszolút nem. A bőség, a kereslet kínálat törvényében valójában negatív dolog. Ha egy vállalat tízszer annyi gyémántot talál, mint általában, az a gyémánt mennyiség növekedésével jár, ami csökkenti a profitot gyémántonként.
A valóság az, hogy a hatékonyság, fenntarthatóság és bőség, a profit ellenségei.
Másképpen fogalmazva: a hiány az, ami profitot hoz.
Mi a hiány? Eszköz, hogy egy termék értékét fenntartsák. Az olajkitermelés lassítása áremelkedést okoz. A gyémánthiány fenntartása magasan tartja az árakat. Ha kell szénné égetik a gyémántokat, hogy magasan tartsák az árakat. Mit jelent egy társadalom számára, ha a hiány, akár természetesen, akár mesterséges manipuláció által létrehozva pozitívum az iparnak? Azt jelenti, hogy a fenntarthatóság és bőség soha nem fog megjelenni a profit orientált rendszerben. Mivel azok pont a rendszer ellen dolgoznak. Így lehetetlen egy olyan világ, amiben nincs háború vagy szegénység. Lehetetlen a technológiát a hatékonyabb és produktívabb irányba terelni.
És legsajnálatosabban, lehetetlen elvárni az emberektől, hogy tisztességesek legyenek.
Az emberek az ösztön szót akkor használják, amikor nem tudják egy viselkedés okát. Hátradőlnek és hiányos tudásukkal kombinálnak, majd azt mondják: “Az emberek ilyenek. A kapzsiság az emberi természet része.”, mintha éveket kutatták volna. Pedig semmivel nem természetesebb, mint ruhát hordani. Mi a problémák okait akarjuk megszüntetni. Megszüntetni a folyamatokat, amik kapzsiságot, bigottságot és előítéletet szülnek, amik az embereket egymás kihasználására sarkallja. Megszüntetni a börtönöket. Jólétet. Ezek a problémák mindig velünk voltak, mert mindig hiányban és cserekereskedelemben éltünk, mindig monetáris rendszerben, ami mindig hiányt szül.
Ha megszünteted az úgynevezett durva társadalmi viselkedés okait,
kiderül, hogy nem is létezik.
Hát nem velünk született tulajdonságok?
Nem!
Nincsen emberi természet, csak emberi viselkedés van, és ez állandóan változott a történelem folyamán.
Nem bigottként, kapzsiként és korruptként születünk.
Ezeket a társadalomban tanuljuk meg.
A háború, korrupció, éhezések, nyomor, a szenvedés nem fog soha egy pénzügyi rendszerből eltűnni.
Csak roppant kicsi javulásra lehet számítani.
Szerkesztette: J.Dzs.Schwarcz
ELSŐ RÉSZ itt: “Egy világ van, ez pedig hamis, kegyetlen, … és értelmetlen..”