Üzenet Norvégiából: a pénzt elbuktuk – Minden országgal sikeres a megállapodás magyarokon kívül
Norvégiának eddig minden esetben, mindegyik országgal sikerült megegyeznie a Norvég Alap civil pénzek elosztásáról, még a Soros Györggyel szemben hasonló ellenérzéseket tápláló lengyel kormánnyal is. MTI
Nem „jár” automatikusan a Norvég Alap pénze Magyarországnak, mert az „önkéntes hozzájárulás az európai kohézió erősítéséhez” – információink szerint diplomáciai csatornákon keresztül ezt jelezte több országnak is az oszlói kabinet a napokban, amikor tisztázni igyekezett, miért fajult el a magyar kormánnyal való vitája, illetve miért állítja, hogy ebben az uniós költségvetési ciklusban már nem nyújt támogatásokat hazánknak annak ellenére, hogy erről több évtizede van megállapodása az EU-val. Mindez azért érdekes, mert a Miniszterelnökség tegnap azt közölte, Norvégia „megsérti kötelezettségeit”, ha visszatartja a forrásokat, ezért a kormány jogi lépéseket fog tenni.
A kormány határozatot is elfogadott, amelyben rögzíti, hogy Norvégia a magyar piaci hozzáférésért cserében 77 milliárd forinttal „tartozik” Magyarországnak. Ebben egyébként az magyar kormányálláspont köszön vissza, amely szerint az uniós támogatások is „járnak” az országnak, hiszen 2004-ben megnyitottuk a magyar gazdaságot az uniós versenytársak előtt, és az ennek révén hozzánk betelepülő cégek rengeteg profitot visznek haza minden évben, ráadásul vámokat sem kell fizetniük, s hozzáférnek a munkaerőpiacunkhoz.
Azt a kormány ilyenkor elfelejti megemlíteni,
hogy sok nálunk beruházó társaságot busás,
esetenként százmilliárdos nagyságrendű közvetlen támogatással
vagy adókedvezménnyel jutalmaz.
A norvég kormány kedden közölte lapunk érdeklődésére válaszolva, hogy mivel nem sikerült megegyezni arról, melyik – kormánytól független – szervezet végezze a Norvég Alap elosztását, a tárgyalásokra adott idő pedig július 20-án lejárt,
Magyarország számára „elvesztek” ezek a pénzek.
A vita alapja, hogy a kormány elutasítja a szerintük „sorosista” Ökotárs Alapítvány részvételét a pályázatok kezelésében, a norvégok viszont ragaszkodnak a szervezethez. A jogi helyzet viszont bizonytalan, nem világos, az Európai Bíróságnak van-e illetékessége az ügyben, ha a kormány hozzájuk fordul.
Az biztos, hogy az ügy precedens nélküli:
Norvégiának eddig minden esetben, mindegyik országgal sikerült megegyeznie a civil pénzek elosztásáról, még a Soros Györggyel szemben hasonló ellenérzéseket tápláló lengyel kormánnyal is.
Egyedül a magyar kabinet bizonyult hajthatatlannak most. A Norvég Alap egyébként azután jött létre, hogy Norvégia, Izland és Liechtenstein úgy csatlakozhatott az Európai Gazdasági Térséghez, hogy eközben nem léptek be az Európai Unióba (ezért a közös költségvetéshez sem kell hozzájárulniuk). Így vállalták, hogy a kohéziós politika szellemében támogatják a 2004 után csatlakozott tagállamokat.