A járvány tetőpontján a kormányfő nyitást hirdet, mert így akarja az ő népe.

A járvány tetőpontján a kormányfő nyitást hirdet, mert így akarja az ő népe.


Az oltást nem lehet mifelénk úgy ukmukfukk kötelezővé tenni, hiszen nem egy diktatúra lennénk, mondta bele a nyilvánosságba Orbán Viktor. Talán kicsit göcögött – (saját viccén göcög, kacag) – is a miniszterelnök, hogy egy vérbeli demokratikus panel mögül nézi hülyének az országot.
Szükségtelen túlgondolni a kormányzati iróniát, a mondat azt jelenti, amit:

a kabinet nem vállalja fel annak ódiumát, hogy megóvja több millió ember egészségét, állását, életszínvonalát.

A gyávaság oka valószínűleg egy határhaszon-számítás: épp a Fidesz hívei azok, akik leginkább ódzkodnak a „vakcina felvételétől”. És szociológiai kútfúrás sem szükséges ennek megértéséhez –

a kormánypárt táborában túlreprezentált a kevéssé jó körülmények között, jellemzően vidéken élő, mérsékelten iskolázott, idősebb szavazó.
Akiket a kormány sikerrel szorított be saját valóságbúrája alá, így lényegében a fő igazodási pont Orbán Viktor szava.

Ami most mézesmázos, a járvány tombolása közepén immár másodszor próbálja azt sugallni, hogy az emberek urai a sorsuknak, de legalábbis a formálásában részt vehetnek. Emlékeztetőül: mikor startolt a kormányzat vakcinaregisztrációs oldala, a képernyő egyik felén oltásért lehetett jelentkezni, a másik oldalán a nyitásról lehetett konzultálni.

Most pedig a járvány tetőpontján a kormányfő nyitást
hirdet, mert így akarja az ő népe.

Fura paradoxon ez: azért csinál bűnbakot (részben) a saját támogatóiból, hogy újraválasszák – hisz amennyiben megint elszabadul a vírus, a felelősség nem az övé, a butuska polgárok akarták így, de majd ő helyrehozza.

Nem csoda, hogy a kabinet a felelőtlenek hideg nyugalmával ugrik a semmibe, amikor arra hivatkozva, hogy 2,5 millió embert beoltottak, máris lazít.

Az, hogy ennek a sokaságnak mintegy a harmada mondhatja el magáról, hogy a védettsége kialakult, nem mérlegelési szempont. (Ráadásul a védett 800-900 ezer ember zöme idős, akinek nagy eséllyel amúgy is kevesebb a kontaktja, mint egy aktív dolgozóé.)
Ha valaki azt gondolná, csak a csillagok szerencsétlen állása (értsd: a véletlen, a szimpla hozzá nem értés stb.) a kabinet járványmutatványának az oka, az emlékezzen vissza, hogy a hatalom nem volt mindig ilyen szemérmes, ha kvázi diktatórikus intézkedést kellett foganatosítani.

Egyetlen példa: a kormány unalmas békeidőben több százezer rokkant és fogyatékkal élő nyugdíját minősítette át (ez szerzett jog elvétele, amire egy demokráciában csak egy durván rendkívüli helyzetben – többek között háborúban – van példa), illetve százezreket küldött „munkaképességi felülvizsgálatra”.


Az eredmény a kabinet ki nem mondott elvárásaihoz igazodott: tömegekről derült ki, hogy fél kézzel vagy lábbal, esetleg szellemi fogyatékossággal bármikor képesek lennének a piacon elhelyezkedni, ha nem akarnának az államon élősködni.
 

De legalábbis kevésbé súlyos az ő bajuk, mint mondják, így állami járandóságuk csonkolható.

Indultak a perek, és a strasbourgi bíróság után a honi Alkotmánybíróság is a megalázott,
kisemmizett „felülvizsgáltaknak” adott igazat.
A kormányt nem izgatták az ítéletek, míg a választás belátható közelségbe nem ért: most azt ajánlja egy – húsvét előtt, az éjszaka közepén benyújtott – törvényjavaslatban, hogy aki úgy érzi (persze peres úton), miszerint vele kibabráltak, kap 500 ezer forintot és coki (kussolj).-itt>>
Akinek ez a summa nem elég, az újabb – majd egy később meghatározandó szabályrendszer szerint elvégzendő
– felülvizsgálaton vehet részt. (Mondjuk, a voksolás után.)
De amikor az egész jogfosztó procedúra megindult, Orbán Viktor nem találta meg a mikrofont, hogy bemondja: aki nem akar, annak nem kell felülvizsgálatra jelentkezni, mert hát mi nem lennénk diktatúra. Persze a miniszterelnök kegyelmi helyzetben van, ebben az országban nincs kontrapontja (vagy ha mégis, jobban rejtőzik, mint egy profi kaméleon).
A magyar miniszterelnök által vallott értékeket azonban idehaza senki nem kéri számon, nem korrigálja – változnak is tempósan. Most, ahogy arról szó volt, a legfőbb érték az újraválasztás, úgyhogy nem böködjük a tábor egy jó részét.


Arra a kérdésre azonban nincs válasz, hogy mi lesz április végén, amikor a miniszterelnök számításai szerint (a képlet valóságát most engedjük el) mindenkit beoltottak, aki regisztrált. Persze politikai érdekek alapján a válasz nem olyan bonyolult:

lényegében karanténban kell tartani az oltatlanokat (egy combos válság esetén úgyse lesz pénz mulatásra,
netán munka sem lesz),
egyedül a választás napján rajzhatnak ki,

hogy behúzzák a vírusikszet a Fidesz neve mellé.

error: Content is protected !!