Fideszesek szerint is jobban élt a magyarok többsége Kádár-korszakban Kádár János szül: 1912 a képen kb.75 éves
A Medián egy 1999-es közvélemény-kutatásán az jött ki, hogy a legnépszerűbb XX. századi magyar politikus Kádár János. Egy-két napja hogy megismételték a mérést, arra derült fény a Kádár-rendszer alatt összességében ma is úgy értékelték jobb volt az élet, mint a rendszerváltás utáni évtizedekben. A mérés hiteles és reprezentatív a lényeg az élet egyre nehezedik.
Orbán Viktor fotó született 1963
Kissé korábban: A Medián egy 1999-es közvélemény-kutatásán az jött ki, hogy a legnépszerűbb XX. századi magyar politikus Kádár János. A kutatást 2006-ban megismételték, és az eredmény nem változott. Ha mérlegre kerül a szocializmus, a legtöbb embernek az akkori létbiztonság fontosabb, mint a mostani szabadság, ezért a nosztalgia. Csepeli pszichológus szerint a rendszerváltás után százezrek veszítették el a biztosnak hitt munkahelyüket és találták magukat a társadalom szemétdombján. “Ma egy vékony elitet leszámítva senki nem tud előre tervezni.” Tehát Csepeli a LÉNYEGET mondta ki: százezrek találták magukat a társadalom szemétdombján. Ilyen apróság után, naná, hogy utálnám a rendszerváltást, akik minden földi jóval kecsegtettek, mint kiderült neki minden jutott mind a mai napig is, sőt ma ők paradicsomi létbe élnek, míg sokaknak egy kenyér nem jut. Rádión mesélte egy idős néni végig dolgozta az életét és, amikor adtak neki kenyeret megsimogatta és elsírta magát.
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
Konkrétan ma: A magyar társadalom többsége (52 százaléka) úgy vélekedik három évtizeddel a rendszerváltás után, hogy a Kádár-rendszer alatt összességében jobb volt az élet, mint a rendszerváltás utáni évtizedekben.
Harminc évvel a rendszerváltás után átfogó tanulmányban elemzi a mögöttünk lévő három évtizedet a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung.
A rendszerváltás társadalmi megítélése 30 év után címet viselő tanulmány célja, hogy megismerhessük, mit gondol a magyar társadalom a rendszerváltásról. Az elemzés alapjait a Závecz Research reprezentatív közvélemény-kutatása adja HVG kérésére.
| Eszerint a megkérdezettek abszolút többsége szerint a magyarok többsége jobban élt a Kádár-rendszer alatt, mint napjainkban: 54 százalék értett egyet ezzel az állítással. |
A válaszadók harmada vélte úgy, hogy ma többet megengedhet magának a magyar társadalom többsége, mint 1990 előtt. Az összes ellenzéki táborban többen vannak azok, akik szerint jobb volt a többség életszínvonala a Kádár-korszak alatt. Az MSZP-szavazóknál ez az arány 70 százalék, a DK-soknál 71, a Jobbik szimpatizánsok körében pedig 54.
A Fidesz táborának pontosan a fele értékelte negatívan az állítást, de még a kormánypártiak több mint egyharmada is inkább nosztalgiával tekint vissza erre az időszakra, és úgy látja, hogy a magyarok többség jobban élt Kádár alatt, mint most.
Minél idősebb egy korcsoport, annál nagyobb arányban értettek egyet az állítással. Míg a 18 és 29 közöttiek körében 35 és 25 százalék a két tábor nagysága, addig a 60 év felettiek körében már 63 és 36 százalék az egyetértők javára.
Az iskolázottságot tekintve az alacsonyabban képzett rétegek nagyobb arányban vélték úgy, hogy Kádár alatt jobban élt a magyarok többsége.
A 8 általánost végzettek körében 62 és 27 százalék a két tábor nagysága, de még a diplomások relatív többsége (45 százalék) szerint is jobban élt a magyarok többsége 1990 előtt, mint napjainkban.
Miközben a megkérdezettek többsége szerint jobban éltek a magyarok a Kádár-korszakban, mint a rendszerváltás utáni évtizedekben, addig azzal is tisztában van a többség, hogy az 1990 előtti rendszer gazdaságilag fenntarthatatlan volt. A válaszadók 45 százaléka értett egyet ezzel az állítással.
| Nagyon kicsivel, de többen vannak azok, akik szerint szabadon lehetett élni ebben az időszakban.
|
Ha a társadalmi közérzetet tekintjük sokkal rosszabb a mai állapot, beleértve az egészségügyet is. Kádár ilyent sosem csinált, hogy emberek ezreit tették ki betegen értelmetlenül többeket a halálba.
Egy konkrét friss eset példa erre részletesen videón>> Ez egy gyógyítható betegség, ha idejében észreveszik. A késlekedés halállal járt és két kisgyermek árvaságát okozta.
Borzasztó és sajnálatos. /20 millióan nézték meg, – sztárokat is lekörözve!/
A Fidesz táborában értettek a legnagyobb arányban egyet ezzel az állítással (56 százalék), de még a fideszesek harmada is úgy gondolja, hogy végső soron lehetett szabadon élni a Kádár-korban. Itt is az MSZP (54 százalék) és a DK (57 százalék) szavazói vannak a legjobb véleménnyel a szocialista időszakról.
A magyar társadalom többsége (52 százalék) úgy vélekedik három évtizeddel a rendszerváltás után, hogy a Kádár-rendszer alatt összességében jobb volt az élet, mint a rendszerváltás utáni évtizedekben, és csak 31 százalék szerint volt rosszabb volt.
Még a fideszesek körében is szinte pontosan ugyanannyian (43 százalék) vannak azok, akik szerint jobb volt Kádár alatt, mint azok, akik szerint javult az élet minősége Magyarországon 1990 után (41 százalék), a fideszeseken kívül minden 5 százalék feletti támogatottsággal rendelkező párt támogatói körében abszolút többségben vannak azok, akik szerint a Kádár-rendszer alatt összességében jobb volt az élet. A Jobbik és a DK szavazói (63-63 százalék) ellenkeztek a leginkább ez ellen. A Policy Solutions kimutatta, hogy a rendszerváltás eredményei terén egyetlen esetben született pártokon átívelő konszenzus: a magyar társadalom szerint hiába lett vége a Kádár-rendszernek, több lett a korrupció az országban.
Forrás: nepszava.hu
Orbán Viktor személye körüli konfliktusok sora
- 2000-ben riporteri kérdésre válaszolva kijelentette, hogy bár nem készülnek rá, de természetesen „az EU-n kívül is van élet”;[53] a nyilatkozatával kapcsolatban sokan támadták.[54]
- 2002. február 11-én a Tufts Egyetem díszdoktori címének átvételére különrepülőgépet vett igénybe 32 millió forintért. A baloldalról számos kritikát kapott emiatt.[55][56]
- A 2006-os parlamenti választás előtt nem nyilvános, de kiszivárgott tatai felvételen – általa vélt MSZP-példára utalva – a választási szabályok megszegésére és törvénysértésre biztatta támogatóit, illetve elismerte, hogy ő maga is erre készül, amikor a kampánycsendre vonatkozóan a következőket mondta: „Engem is piszkálni fognak, mert az ellenfelet elmarasztalta az Országos Választási Bizottság, hogy telefonon országosan még biztattak szavazási részvételre, de következménye nem lett. Úgyhogy én is biztatok szombaton és vasárnap a talpon maradt összes kerületben az én hangomon megy a szavazásra való felhívás, amiért majd engem elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg megvédenek, oszt jónapot.” Az eset miatt politikai ellenfelei az Országos Választási Bizottsághoz fordultak.[57]
- 2006. október 24-én az Európai Parlament néppárti frakciójának tanácskozásán felszólalásában kijelentette, hogy „az Európai Uniónak világossá kell tennie, hogy nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak.”[58] Bár általánosságban fogalmazott, Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus szerint ezzel gyakorlatilag azt fogalmazta meg, hogy az Európai Unió ne nyújtson anyagi támogatást Magyarországnak. A témában az Eörsi által kezdeményezett bizottsági meghallgatáson Orbán később visszautasította, hogy szavainak ilyesféle értelme lenne.[59]
- 2008 májusában részleteket szivárogtattak ki egy Kéri László által szervezett, a Filmművészeti Egyetemen megtartott, zártkörű magánbeszélgetésről, amin Orbán Viktor is részt vett.[60] A beszélgetés feltételezett szövege szerint Orbán Viktor többek között azt állította, hogy „Sokaknak sok minden fog fájni.”, hogy a nagy állami beruházásokat – köztük a 4-es metró építését, autópálya-építéseket – felül fogja vizsgálni és le fogja állíttatni. Kéri László cáfolta, hogy a beszélgetés során szóba került volna a metróberuházás leállítása.[61] A Magyar Gárdával kapcsolatban Orbán állítólag kijelentette, hogy úgy fog velük bánni, ahogy Horthy a nyilasokkal: kioszt nekik két pofont, és hazazavarja őket; míg Gyurcsány Ferencet „idiótának”, „bolondnak” jellemezte.[60] Később a Blikknek adott interjúban úgy fogalmazott: „Ha ki is csúszott a számon ilyesmi, nem volt helyes ilyet mondanom. Senkiről sem helyes ilyen durván beszélni.”[62] Állítólag azt is kijelentette, hogy tulajdonképpen nem is akart győzni 2006-ban, mert akkor már tudták, milyen rossz állapotban van a gazdaság.[63] A Szonda Ipsos május 28-án nyilvánosságra hozott, a Népszabadság felkérésére készített felmérése szerint az emberek többsége nem helyesli a nyugdíjak befagyasztását, a 4-es metró építésének leállítását és az autópálya-építések szüneteltetését.[64] Kéri László felháborodottságának adott hangot, hogy a nyolcvanas éveket idéző, törvénytelen titkosszolgálati módszerekkel figyelik meg az általa vezetett Kéri-kört. Az Orbán Viktor részvételével tartott összejövetelről nem akart beszélni, mert az ellenkezne a kör által elfogadott játékszabályokkal, illetve a baloldalról többen üzentek neki, hogy jobb lenne, ha nem részletezné, mi is hangzott el valójában.[65] Orbán nem nyilatkozott a beszéd tartalmával kapcsolatban, de a Hír TV-ben kijelentette, hogy nem bánná, ha a Színművészeti Egyetemen elmondott beszéde megjelenne, mert úgyis mindig annak tudatában beszél, hogy valószínűleg lehallgatják a titkosszolgálatok.[66] Kóka János Orbán „őszödi beszédének” nevezte az esetet, amelyből szerinte kiderült, hogy kormányra kerülése esetén mit tenne a Fidesz.[61]
- 2010 júliusában Mesterházy Attila közvetlenül MSZP pártelnökké történt megválasztása után politikai tisztogatással vádolta meg Orbán Viktort: „Mi szóltunk, hogy ha Orbán kétharmados hatalomhoz jut, megpróbálja elfoglalni Magyarországot, büntetőhadjáratot indít minden másként gondolkodóval szemben, politikai tisztogatásba fog kezdeni, klientúrát fog építeni, saját oligarcháit, pártkatonáit fogja a fontos pozíciókba ültetni.”[67]
- A 2014. július 25-én elmondott tusnádfürdői beszédében[26] megkísérelte az államról való nyilvános beszéd liberális felfogását megváltoztatni a konzervatív értékekre alapozott politikai téziseivel. Szerinte egy újfajta magyar államszerveződés a liberális demokrácia korszaka után – a világon egyébként sok helyen létező – illiberális demokráciák gyakorlata szerint a kereszténység, a szabadság és az emberi jogok értékeit tiszteletben tartva, ismét versenyképessé teheti a magyar közösséget. Kijelentette, hogy a munkaalapú társadalom az élősködő társadalmi elit uralmának ellentéte, nem pedig a liberális szabadságjogok felszámolása. Beszédével kapcsolatban szinte azonnal ellenzéki és külföldi elemzők sajtótámadásainak kereszttüzébe került.[68][69][70][71]
- 2015. február 6-án és március 8-án Simicska Lajos jobboldali nagyvállalkozó és médiatulajdonos közmédiának adott interjúiban válogatott sértésekkel illette Orbánt, valamint több korábbi beosztottját is, mivel médiabirodalmában át akarták venni a hatalmat. Ezen interjúk jelentették a média által csak „Orbán–Simicska-konfliktusként” aposztrofált eseménysorozat kezdetét.[72] Röviddel ezután a Simicska médiatulajdonos érdekeltségébe tartozó Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió egyes vezetői lemondtak tisztségükről.[73]
- A miniszterelnök a felcsúti alapítvány által kapott TAO-pénzekről kijelentette, kommunista beidegződés az, hogy ez közpénz lenne.[74][75] A bíróság viszont úgy ítélt, hogy a TAO támogatások közpénznek számítanak.[76]
- 2018-ban Orbán Viktor veje, Tiborcz Istvánnal kapcsolatban az OLAF javasolta a magyar ügyészségnek, hogy indítsanak vizsgálatot, mert kartell és közbeszerzési csalás gyanúja merült fel az általa vezetett, majd később egy ideig általa tulajdonolt Elios Zrt. 2010 utáni tevékenységében. A miniszterelnök a kirobbant botrányról nem kívánt nyilatkozni.[77]
- A 2019-es európai parlamenti választás kampánya során a választás célját Emmanuel Macron francia köztársasági elnök a maga részéről „populisták és nacionalisták” elleni kereszteshadjáratként pozicionálta, és nyíltan utalt arra, hogy Matteo Salvini olasz belügyminiszter mellett Orbán Viktort tekinti a „sötét erők” európai vezénylő tábornokának. Macron kijelentette: „Nem fogok engedni a nacionalistáknak és a gyűlöletbeszéddel politizálóknak.”[78][79] Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai bizottsági elnökjelöltje, arra a kérdésre, hogy nacionalistaként vagy partnerként tekint-e Orbán Viktor magyar miniszterelnökre azt válaszolta, hogy „Orbán Viktor nehéz partner. Hozott néhány olyan döntést, amelyet nem tudok elfogadni, amelyet a frakcióban nem tudunk elfogadni.”[80]
- Nigel Farage brit politikus, a „brexit atyja”, a Válasz című lapnak adott 2019. február 14-én megjelent interjújában Orbán Viktorral kapcsolatban kifejtette: És hogy kis autokrata szörnynek gondolom-e Orbánt? Nem. Inkább Európa jövőjét testesíti meg. Európa ugyanis egyre kevésbé fog az unióra meg Brüsszelre összpontosítani, ehelyett a nemzetállamok és a nemzeti érdekek kerülnek a középpontba, és az egész európai politikát ma ez az elmozdulás határozza meg. Isten tudja, miért jár ide Orbán annyit. Valószínűleg csak népszerűbb lesz tőle otthon. Idejön, mindenki zaklatni kezdi, de hazatérve jobbak lesznek a számai.[81][82] Forrás: Wiki