Sokba kerül nekünk Orbán “civilfóbiája” – Norvég Alap “orbáni” hazug értelmezése

Inkább veszni hagy 214,6 millió euró támogatást, csak nehogy
a magyar civil szervezetek az ő kontrollja nélkül használhassák fel ennek az 5 százalékát

---

A „Norvég Alap” gyakorlatilag Norvégia pénze (bár 3 százalékát Izland és Liechtenstein adja). Célja 16 elmaradottabb EU tag-ország – köztük hazánk – támogatása. Sokféle célra lehet költeni a Norvég Alaptól kapott támogatást, de köztük az egyik az – s ez már az alapító okiratukban is szerepel –, hogy minden kedvezményezett országban induljon külön program a civil szektor támogatására nagyjából az adott országra jutó támogatás 10 százalékának erejéig. A 2009–2014-es támogatási időszakban 153 millió eurót kaptunk, így a 2011. októberében aláírt szerződés értelmében azokban az években 14 millió euró segítette a hazai civil szektort.

A norvégokkal kötött megállapodás aláírását követően (január 14-én) a kormány hivatalos hirdetést tett közzé:
„Örömmel értesítjük a leendő pályázókat, hogy 2020. december 22-től elérhetővé vált
az EGT és Norvég Alap 2014-2021 vonatkozásában a donor országok által felügyelt
Civil Támogatási Alap (Active Citizens Fund) Alapkezelőjének kiválasztására meghirdetett pályázati felhívás.”

Erősen zavaros, hogy ha január 14-én teszik közzé a pályázati hirdetést,
akkor miképpen értelmezendő, hogy az már „december 22-től elérhető”,
de ezen tegyük túl magunkat. Inkább figyeljünk a folytatásra.

A jelek szerint hét konzorcium adott be pályázatot. Ez nem rossz. És a felkért brüsszeli bizottságtól is
időben megérkeztek a pontszámok. Lehet dönteni. Július 21-én össze is ültek az illetékesek.
Eredmény azonban nem született. Pontosabban „nemleges” eredmény született. A legmagasabb
pontszámot kapott szervezetet /nem tudjuk, hogy melyik az/ ugyanis a magyar kormány nem fogadja el.

A norvégok azonban – saját szabályaiknak megfelelően – nem bízhatnak meg mást a civil alap kezelésével.
„A donor országok és Magyarország nem tudott megállapodni a civileknek szóló támogatás kezelőjében –
mondta a norvég külügyminisztérium képviselője –, ezért ebben a támogatási időszakban
Magyarországon nem lesznek »Norvég Alapból« finanszírozott programok;

Magyarország elveszíti a hozzáférést az alapokból előirányzott mintegy 214,6 millió euróhoz”
Gulyás Gergely a kormányinfón július 22-én másként fogalmazott:
szerinte Norvégia „tartozik nekünk ezzel a pénzzel”,
csak nem találta meg a megfelelő formát, hogy meg is adja.

Mérhetetlenül szomorú – és felháborító! –, hogy bár Magyarország lett volna a Norvég Alap
harmadik legnagyobb kedvezményezettje, de a neki szánt pénzből egy fillér sem érkezik meg,
mert a magyar kormány köti az ebet a karóhoz,
hogy rajta akarja tartani a szemét a civil keret kezelőjén. Vagy más szavakkal: ragaszkodik ahhoz,
hogy beleszólása legyen abba: mely szervezeteknek és milyen célra juthasson ebből a pénzből.

Elgondolkoztató, hogy országunk kormánya és miniszterelnöke inkább veszni hagy 214,6 millió euró támogatást,
csak nehogy a magyar civil szervezetek az ő kontrollja nélkül használhassák fel ennek az 5 százalékát.
Ez súlyosan felelőtlen – és ráadásul fejlődéslélektanilag nem-felnőtt – viselkedés.

---

Ahogy a kormánysajtó látja

Ahogyan a vezető kormánylap, a Magyar Nemzet (július 30.) kommentálja ezt a történetet.
Természetesen a norvégokat marasztalja el a Norvég Alap kudarc miatt.

1) „Előre borítékolható döntést hozott a norvég kormány, amelyet Magyarország nem tudott támogatni”.
Ez az állítás lényegében azzal – tulajdonképpen korrupcióval – vádolja a norvég kormányt, hogy
csak „színjáték” volt a kezelő szervezet kiválasztására vonatkozó pályázat, mert eleve tudták, hogy kit akarnak megbízni.

2) „Hét civil konzorcium pályázatát minősítette a norvég fél alkalmasnak.
A kormány hat konzorcium elfogadására is nyitott volt, míg Norvégia csak egyet tartott elfogadhatónak.”
Nyilván a kormány is tudatában van annak, hogy
Norvégia csak a legmagasabb pontszámút fogadhatja el, hiába „érvényes”
a további hat pályázat is. Ezt tudva könnyű – hiszen tárgytalan – azzal kérkedni, hogy „mi”
bezzeg hatot is elfogadtunk volna, „ők” pedig csak egyet.

3) Nehezményezi a lap, hogy „a norvég fél nemet mondott olyan nagy múltú,
jelentős hazai és nemzetközi tapasztalatú, erős és független szervezetekre, mint például a
Magyar Vöröskereszt vagy a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat.”
Lehet, hogy az újságíró nem tudta, de utánanézhetett volna, hogy a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat
magyar szervezetének Kövér László az elnöke, akiről távolról sem állítható, hogy független.
Gyanítható, hogy maga a pályázó szervezet is tisztában volt azzal, hogy eleve ki lesz zárva a lehetséges jelöltek közül.

4) „Korábban két ciklusban is az Ökotárs Alapítvány vezette konzorciumot jelölték ki alapkezelőnek,
amelynek az elmúlt években többször is megkérdőjeleződött a politikai függetlensége”.
Persze, maga a kormány kérdőjelezte meg. Más nem!

---

Orbán ismét a Norvég Alapnak egyedül tett keresztbe nem nyert semmit,
de az semmit nem számít neki>>>