Valentin-nap Valentin-nap története, érdekességek

A Bálint-nap, vagy ahogyan amerikanizált formában használjuk, a Valentin-nap eredete rendkívül bizonytalan, akárcsak azon keresztény ünnepek sokasága, amelyek valamilyen római kori rítushoz kapcsolódnak.

Bálint-napot Szent Bálint napján, február 14-én tartják az angolszász országokban a Valentin-napot -Valentine’s Day- ünnepét, amely a 20. század második felében a világ más részein is elterjedt. A Valentin-nap ma azt jelenti, hogy a szerelmesek megajándékozzák egymást, kivéve például Finnországot, ahol inkább a barátok üdvözlik egymást levelezőlapokon.

Akárcsak a karácsony esetében, a Bálint-napnál is felmerül, hogy a római katolikus egyház tudatosan helyezett-e egy pogány ünnep közelébe egy fontos keresztény napot. A római tavaszkezdet, a megtisztulás ünnepe volt ugyanis a Lupercalia, a rossz kiűzése, a tél végének megünneplése.

Tavaszkezdet Rómában

Ez a római tavaszkezdet – ahogy a history.com írja – gyakorlatilag mára egybeesik a Bálint-nappal. Valentin-nap a Mithras-kultuszból eredő Legyőzhetetlen Nap születésnapja – Natalis Solis Invicti – római ünnep közelébe került, méghozzá Jézus születésnapjaként hasonlóan, mint karácsony esetén.

A megtisztuláshoz kapcsolódó rítusok egyébként is télen sűrűsödnek. A rossz kiűzése már a szilveszteri-újévi kereplésben, tülkölésben ugyanúgy kimutatható, mint a farsangi hagyományokban, például a busójárásban Mohácson vagy a húsvéti kisze-baba elégetésében, „kihajtásában” például a palócoknál. Rómában a február közepén ünnepelt Lupercalia is ilyesfajta „célt” szolgált, hiszen a rítusoknak régen többnyire meghatározott funkciója volt a társadalomban.

Szent Bálint

Bálint-nap keresztény hagyománya, amely Nyugat-Európában erősebben élt, mint Magyarországon. Nálunk elsősorban a betelepült németség tartotta egyes helyeken Szent Bálint-nap ünnepét, de általánosnak és tömegesen elterjedtnek semmiképpen sem mondhatjuk a kultuszt itthon.

Bálint-nap névadója is a homályba vész.

Ahogyan az ünnep eredete, úgy a Teljes bizonyossággal nehéz lenne azonosítani azt a személyt, aki a Valentin-napi hagyományok kötődnek. (Ebben a tekintetben a Mikuláshoz hasonlít egy kicsit a Bálint-nap.) A legfőbb gondot az okozza, hogy Szent Bálint (Valentin vagy Valentinus) akár három is lehetett az ókori Római Birodalom hanyatlása idején, a kereszténység megjelenésekor.

A három Valentinus nevű keresztény mártír közül az egyik egy pap lehetett Rómában, egy másik talán püspök volt Interamnában (a mai Terniben, nem messze Rómától), a harmadik vértanú pedig Africa provinciában élhetett. A szent személye, illetve születési helye és ideje sem pontosan ismert, halála pedig szintén bizonytalan.

Bálint neve mindenesetre nem szerepelt a 354-ben készült két mártírlistán, viszont 496-ban – mások szerint 498-ban – I. Gelasius pápa már elrendelte az ünnepét, s Szent Bálint a szerelmesek, a lelki betegek és az epilepsziától szenvedők védőszentje lett. A római katolikus naptár szerint 1969-ig ünnepét február 14-én tartották, amikor kivették a külön napon ünnepelt szentek sorából. Ez a nap azonban ma is Bálint, illetve Valentin névnapja.

Bálint-napi szokások

A Bálint-napi szokások eredetét sokan azzal magyarázzák, hogy Szent Bálint püspök a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. Egy történet szerint ugyanis – mielőtt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték – Bálint a hite erejével börtönőre vak leányának visszaadta a látását, majd február 14-ei kivégzése előtt búcsúüzenetet küldött a lánynak, „A te Bálintod(tól)” aláírással.

Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata a Wikipedia szerint. A history.com a Valentin-nap egyik legendáját a Kr. u. 3. századra vezeti vissza. Eszerint Valentin (Bálint) pap volt II. Claudius császár idején. A császár ekkoriban határozott úgy, hogy a nőtlen férfiak jobb harcosok, mint a családosak, ezért a fiatalabbak számára egyszerűen megtiltotta a házasságkötést. Bálint azonban igazságtalannak gondolta ezt, és II. Claudius akarata ellenére, titokban továbbra is összeadta a fiatal párokat.

Más történetek szerint viszont Valentin segített a keresztényeket kiszöktetni a rómaiak börtöneiből, ahol a foglyokat rendszeresen verték és kínozták.

Bárhogy is történt mindez, a history.com szerint Bálint alakja egy szimpatikus, hősies és legfőképpen: romantikus figurát sejtet. Ezért lehetett Valentin a középkori Angliában és Franciaországban rendkívül népszerű szent. Angliából a kultusz aztán átterjedt Amerikába.

A legrégebbi ismert Valentin-napi üdvözlet egyébként írásban Károly orléans-i hercegtől maradt fenn: a londoni Tower börtönből feleségének írt levele 1415-ből származik. A levél egy kéziratgyűjtemény részét képezi, a kollekciót a londoni British Library őrzi.

Valentin-nap egymilliárd üdvözlettel második legnagyobb ünnep Karácsony ünnepe után.

Nagy-Britanniában a XVII. században vált rendkívül népszerűvé a Bálint-nap, illetve Valentin-nap. Az amerikaiak az 1700-as évektől kezdték a kézírásos „valentine”-eket írni, az első tömegszériában készült lapok viszont az 1840-es években jelentek meg, Esther A. Howland jóvoltából.

Jelenleg körülbelül egymilliárd ilyen képeslapot, üdvözletet juttatnak el egymáshoz a szerelmesek, akiknek az ünnepévé alakult fokozatosan a Valentin-nap.