karácsony ünnepének jelképe a karácsonyfa

karácsony ünnepének jelképe a karácsonyfa

Karácsonyfát fenyőfából állítunk, melyet  karácsony napján
az ünnepelt misztérium
szimbólumaival díszítenek.1. A karácsonyfa szimbóluma Isten ajándékozó szeretetének, mellyel az embert visszafogadja kegyelmébe. A karácsonyfa az élet fája, mely a Paradicsom közepén a jó és rossz tudásának fája mellett állt (Ter 2,9), s melyet a bűnbeesés után tüzes kard és kerubok zártak el az ember elől (vö. Ter 3,24).

A karácsony visszafogadja az embert a Paradicsomba:
a karácsonyfa ennek jelképe.

A karácsonyfa jele a betlehemi Újszülöttnek, az élet természetfölötti megújulásának, a kegyelemnek. Örökzöldje az örökkévalóságra, háromszög-formája a Szentháromságra, ill. az emberi élet céljára, fölfelé (Istenre) irányulására utal,
ágai a keresztet idézik.

karácsony ünnepének jelképe a karácsonyfa

karácsony ünnepének jelképe a karácsonyfa

A karácsonyfa díszei ősi, egyetemes emberi, kultikus szimbólumok, melyek Jézus Krisztus megtestesülése és születése által megszentelve karácsony misztériumát közvetítik a hívő ember számára.

A karácsonyfa fényei (karácsonyi gyertya) a született Világosságnak, csillogása (angyalhaj, színes gömbök stb.) az örök dicsőségnek, ezüst díszei a betlehemi Gyermek emberi természetének, arany díszei isteni természetének jelei.
A karácsonyfa tetején a karácsonyi csillag azt fejezi ki, hogy a karácsonyfát állító ember otthona ugyanaz a betlehemi barlang lett, mely fölött megállt az újszülött Jézusra mutató csillag.

A karácsonyfa csúcsán angyal is lehet, mely az Isten és az ember kapcsolatára utal: az angyal egyrészt jele azoknak az angyaloknak, akik a pásztoroknak hírül adták Isten Fiának születését, másrészt akik az Atyának hírül adják, kik azok, akik megértették a híradást s ezért ünneplik a Gyermeket.

A csengettyű arra utal, hogy amint a születéssel a fény egyszerre bevilágította sötétséget, úgy az angyalok éneke („Dicsőség a magasságban Istennek…”) egy pillanat alatt megtörte a bűn némaságát.

A karácsonyfára aggatott játékok az embernek ajándékozott →istengyermekségre, az édességek (szaloncukor, mézes sütemények stb.) és gyümölcsök (alma, dió, füge stb.) arra utalnak, hogy a karácsonyban Isten Fia az ember számára a legédesebb eledelként jött el (vö. Zsolt 33,9).

Régebben ostyadarabokat is aggattak a karácsonyfára, mely Jézus Krisztusra, az Élet Kenyerére emlékeztető szentírási jel volt: „A győztesnek az élet fájáról adok enni, amely Isten paradicsomában van” (Jel 2,7).
A karácsonyfa dió önmagában is Krisztus jelképe (ősi termékenységszimbólum): a külső (zöld), keserű burok a szenvedésre, a kemény csonthéj a keresztfára, a belül levő édes mag az isteni életre utal, melyért az embernek fáradoznia kell.

karácsony ünnepének jelképe a karácsonyfa

karácsony ünnepének jelképe a karácsonyfa

 

Az alma a kis Jézus uralkodói jelvénye, de jelenti magát az Újszülöttet, Isten ajándékát (vö. gyermekdalokban: A kis Jézus aranyalma, Boldogságos Szűz az anyja…), a tudás fájának és a szeretetnek a gyümölcsét is. A színes üveggömbök az alma modern változatai.

A különféle csillogó papírláncok, szalagok, „angyalhajak”, utalnak a kígyóra (mely kettős jelkép), hatalmának megtörésére, ill. az üdvösség szolgálatába állítására; ami a karácsonnyal egyszer s mindenkorra megtörtént.

A karácsony Mária istenanyaságának első kinyilvánítása, ezért a karácsonyfa  szimbóluma Máriának, ill. az Anya és Gyermeke kapcsolatának is (a fenyőfa és toboza önmagában is Mária-szimbólum). Ilyen értelemben a karácsonyfa díszítettsége a kegyelemmel teljes (ékes) Istenanya jelképe.
Az arany a Gyermeknek, az ezüst Máriának a szimbóluma; a fény és a csillogás Mária tisztaságának a képe. A karácsonyfa tetején az angyal e vonatkozásban az angyali üdvözlet beteljesedésének hírnöke.

2. Karácsonyfa története.
Karácsonyfa állításának szokása protestáns, evangélikus gyakorlatból ered. Luther Márton még nem ellenezte a karácsonyhoz kötődő betlehemezést és a paradicsomjátékot, melyek kelléktárához hozzátartozott a termőág valamely változata. Puritán utódait azonban már zavarta e játékok naiv hangja, tréfás mozzanatai, ezért ev. ter-eken e karácsonyi játékok ki is haltak.

A hagyományőrző nép azonban a paradicsomjátékból legalább az élet fáját átmentette, szokásaiban megőrizte. A hasonló jelképtartalmú életfát, ill. termőágat asztalára állította, és családi közösségben előtte énekelte örökölt, ősi énekeit. – No-ból prot. művészek, főúri családok származtatták a karácsonyfát Bécs arisztokrata köreibe s innen Mo-ra. 1824: Brunswick Teréz, 1826 k. József nádor (3.) neje, Mária Dorottya és a Podmaniczky család, 1834: Fertőszentmiklóson a Bezerédi család Flóra lányának, 1855: Jáky Ferenc osli plnos, a Hunyady gr. család egykori házipapja az isk-s gyermekek számára állított karácsonyfát.

3. A karácsonyfa elődje az ún. termőág volt.
Ez az Eu-szerte (hazánkban is) ismert, ősi, mágikus, napfordulati és tavaszigéző jelkép a természet (és vele az ember) megújulását idézte. Pogánykori jelentéstartalma a ker. hagyományban bibliai elemekkel gazdagodott, így mindenekelőtt az élet, ill. tudás fájának képzetkörével. Nem véletlen, hogy számos ném. vidéken a ~nak paradicsom (Paradies) a neve. A téli termőág sokféle formában volt ismert (a szobába bevitt és vízbe állított néhány faágtól kezdve a mennyezetről lecsüngő, gazdag kompozíciókig). Ált. aranyozott mogyoróval díszített ág, melyet a szoba mennyezetére (mestergerendára) függesztettek, mintha az égből nőtt volna ki, és a ker. értelmezés szerint a földre szálló, emberek közt szállást kereső Kisdedet jelképezte. A kk. magyarság nyelvében e karácsonyi termőág neve kincs volt. A 19. sz. 2. felében Szegvár palóc-jász telepítésű faluban sodrófát, esetleg mángorló sulykot kötöttek a mestergerendára, és a gyerekek számára gyümölccsel, süteménnyel rakták meg. Horgoson, Nagybaracskán, Bácstopolyán a koronafa (glédics) ágait, töviseit becsavargatták cifra papirossal, összekötöttek kettőt-hármat, v. átfonták egy negyedikkel. Az egészet virágcserépbe ültették, s aranyozott diót, almát raktak rá. Mellette csészékben v. kis tányérban a Luca napján vetett s azóta kizöldült karácsonyi búza. – A mennyezetre függesztett termőág szokásából alakult ki, hogy koronájánál v. megfordítva, törzsénél fogva a karácsonyfát is fölfüggesztették a mestergerendára, ill. a szobasarokba. Ez főként a Ny-i végeken, pl. az Őrvidéken (Burgenland) volt ált., de szokás volt a vasi, zalai, fertővidéki horvátság körében, valamint Vasvár, Vásárosmiske, Bucsuszentlászló, Nemesszentandrás, Tófej, Zalaszentbalázs, ill. a somogyi Csököly, a matyó Mezőkövesd, Kapuvár régebbi gyakorlatában is. Szinte mindenütt emlékeznek azonban arra, hogy a karácsonyfa elterjedése előtt tüskés zöld ágakat, borókát, fagyöngyöt függesztettek a gerendára, legtöbbször koronájánál fogva. Díszítése közben a matyó anya karácsonyi énekeket énekelt. Alsószepesség szász népe a ~ koronáját újév reggelén a gazdaság védelmére a ház v. csűr ormára szögezte. A →Háromkirályok nyolcadában történő házszentelés alkalmával a pap ezt is megszentelte. Mindez eredetileg nyilvánvalóan az évkezdetnek, az idő új hajtásának ünnepi jelképe, s vsz. a lakodalmi termőág is erre az archaikus hagyományra emlékeztet.

4. Eredetmagyarázatok. Arról, hogy a karácsonyfa miért éppen fenyőfa, több népi eredetmagyarázat ismert. A mosoni szerint amikor Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosva egy sűrű-lombú fa alatt vonta meg magát, ez azonban rászólt: állj odébb, mert ha nálam találnak, engem is elpusztítanak. Így utasították el félelmükben a többi fák is. Ellenségei már nyomában voltak, amikor egy fenyőfához ért: alig volt lombja, ezért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült. Az Úr megáldotta a fenyőfát: Soha ne hullasd el a leveledet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlékezetemre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát. – A születés ünnepének eredetmagyarázata szerint Egyiptomból hazajövet a Szentcsalád Názáretben élt. József műhelyében dolgozott, Mária font, a kis Jézus hulladékfából keresztet ácsolt, amikor ez a kereszt egyszercsak ágakat és szép zöld lombokat hajtott, kivirágzott és fényes csillagokat termett. József ekkor rádöbbent, hogy épp aznap volt a Gyermek születésnapja. Mária tehát titokban telerakta a fa ágait eggyel-mással, aranyos dióval, ünnepi ruhával a kis Jézus nagy örömére. Így ünnepelték ők Jézus születésnapját, s ezt kell követnie a keresztény embernek.

5. A karácsonyfa ágaiból a két karácsony között kivisznek a temetőbe a hozzátartozók sírjára. Göcsejben az ünnepek után gyümölcsfára akasztják. Székesfehérvárott a gazdaasszony sót tesz a karácsonyfa alá, majd ezzel ízesíti az ünnepi ételeket.

karácsony ünnepének jelképe a karácsonyfa

karácsony ünnepének jelképe a karácsonyfa

forrás: katolikus.hu

error: Content is protected !!