karácsony ünnepének jelképe a karácsonyfa
Karácsonyfát december 24-én délután állítjuk.
Karácsonyfát fenyőfából állítunk, melyet karácsony december 24 napján az ünnepelt misztérium szimbólumaival díszítenek.
1. A karácsonyfa szimbóluma Isten ajándékozó szeretetének, mellyel az embert visszafogadja kegyelmébe. A karácsonyfa az élet fája, mely a Paradicsom közepén a jó és rossz tudásának fája mellett állt (Ter 2,9), s melyet a bűnbeesés után tüzes kard és kerubok zártak el az ember elől (vö. Ter 3,24).
A karácsony visszafogadja az embert a Paradicsomba: a karácsonyfa ennek jelképe. A karácsonyfa jele a betlehemi Újszülöttnek, az élet természetfölötti megújulásának, a kegyelemnek. Örökzöldje az örökkévalóságra, háromszög-formája a Szentháromságra, ill. az emberi élet céljára, fölfelé (Istenre) irányulására utal, ágai a keresztet idézik.
karácsony ünnepének jelképe a karácsonyfa
A karácsonyfa díszei ősi, egyetemes emberi, kultikus szimbólumok, melyek Jézus Krisztus megtestesülése és születése által megszentelve karácsony misztériumát közvetítik a hívő ember számára.
A karácsonyfa fényei (karácsonyi gyertya) a született Világosságnak, csillogása (angyalhaj, színes gömbök stb.) az örök dicsőségnek, ezüst díszei a betlehemi Gyermek emberi természetének, arany díszei isteni természetének jelei.
A karácsonyfa tetején a karácsonyi csillag azt fejezi ki, hogy a karácsonyfát állító ember otthona ugyanaz a betlehemi barlang lett, mely fölött megállt az újszülött Jézusra mutató csillag.
A karácsonyfa csúcsán angyal is lehet, mely az Isten és az ember kapcsolatára utal: az angyal egyrészt jele azoknak az angyaloknak, akik a pásztoroknak hírül adták Isten Fiának születését, másrészt akik az Atyának hírül adják, kik azok, akik megértették a híradást s ezért ünneplik a Gyermeket.
A csengettyű arra utal, hogy amint a születéssel a fény egyszerre bevilágította sötétséget, úgy az angyalok éneke („Dicsőség a magasságban Istennek…”) egy pillanat alatt megtörte a bűn némaságát.
A karácsonyfára aggatott játékok az embernek ajándékozott →istengyermekségre, az édességek (szaloncukor, mézes sütemények stb.) és gyümölcsök (alma, dió, füge stb.) arra utalnak, hogy a karácsonyban Isten Fia az ember számára a legédesebb eledelként jött el (vö. Zsolt 33,9).
Régebben ostyadarabokat is aggattak a karácsonyfára, mely Jézus Krisztusra, az Élet Kenyerére emlékeztető szentírási jel volt: „A győztesnek az élet fájáról adok enni, amely Isten paradicsomában van” (Jel 2,7). A karácsonyfa dió önmagában is Krisztus jelképe (ősi termékenységszimbólum): a külső (zöld), keserű burok a szenvedésre, a kemény csonthéj a keresztfára, a belül levő édes mag az isteni életre utal, melyért az embernek fáradoznia kell.
Karácsony ünnepének jelképe a karácsonyfa állítása
Az alma a kis Jézus uralkodói jelvénye, de jelenti magát az Újszülöttet, Isten ajándékát (vö. gyermekdalokban: A kis Jézus aranyalma, Boldogságos Szűz az anyja…), a tudás fájának és a szeretetnek a gyümölcsét is. A színes üveggömbök az alma modern változatai. A különféle csillogó papírláncok, szalagok, „angyalhajak”, utalnak a kígyóra (mely kettős jelkép), hatalmának megtörésére, ill. az üdvösség szolgálatába állítására; ami a karácsonnyal egyszer s mindenkorra megtörtént.
A karácsony Mária istenanyaságának első kinyilvánítása, ezért a karácsonyfa szimbóluma Máriának, ill. az Anya és Gyermeke kapcsolatának is (a fenyőfa és toboza önmagában is Mária-szimbólum). Ilyen értelemben a karácsonyfa díszítettsége a kegyelemmel teljes (ékes) Istenanya jelképe.
Az arany a Gyermeknek, az ezüst Máriának a szimbóluma; a fény és a csillogás Mária tisztaságának a képe. A karácsonyfa tetején az angyal e vonatkozásban az angyali üdvözlet beteljesedésének hírnöke.
2. Karácsonyfa története. Karácsonyfa állításának szokása protestáns, evangélikus gyakorlatból ered. Luther Márton még nem ellenezte a karácsonyhoz kötődő betlehemezést és a paradicsomjátékot, melyek kelléktárához hozzátartozott a termőág valamely változata. Puritán utódait azonban már zavarta e játékok naiv hangja, tréfás mozzanatai, ezért ev. ter-eken e karácsonyi játékok ki is haltak.
A hagyományőrző nép azonban a paradicsomjátékból legalább az élet fáját átmentette, szokásaiban megőrizte. A hasonló jelképtartalmú életfát, ill. termőágat asztalára állította, és családi közösségben előtte énekelte örökölt, ősi énekeit. Főúri családok származtatták a karácsonyfát Bécs arisztokrata köreibe s innen Mo-ra. 1824: Brunswick Teréz, 1826 k. József nádor (3.) neje, Mária Dorottya és a Podmaniczky család.
3. A karácsonyfa elődje az ún. termőág volt. Ez az Eu-szerte (hazánkban is) ismert, ősi, mágikus, napfordulati és tavaszigéző jelkép a természet (és vele az ember) megújulását idézte. Pogánykori jelentéstartalma a ker. hagyományban bibliai elemekkel gazdagodott, így mindenekelőtt az élet, ill. tudás fájának képzetkörével.
A téli termőág sokféle formában volt ismert (a szobába bevitt és vízbe állított néhány faágtól kezdve a mennyezetről lecsüngő, gazdag kompozíciókig). Ált. aranyozott mogyoróval díszített ág, melyet a szoba mennyezetére (mestergerendára) függesztettek, mintha az égből nőtt volna ki, és a keresztény, értelmezés szerint a földre szálló, emberek közt szállást kereső Kisdedet jelképezte.
4. Eredetmagyarázatok. A karácsonyfa miért éppen fenyőfa, több népi eredetmagyarázat ismert. Amikor Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosva egy sűrű-lombú fa alatt vonta meg magát, ez azonban rászólt: állj odébb, mert ha nálam találnak, engem is elpusztítanak. Így utasították el félelmükben a többi fák is.
Ellenségei már nyomában voltak, amikor egy fenyőfához ért: alig volt lombja, ezért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült. Az Úr megáldotta a fenyőfát: Soha ne hullasd el a leveledet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlékezetemre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát.
A születés ünnepének eredetmagyarázata szerint Egyiptomból hazajövet a Szentcsalád Názáretben élt. József műhelyében dolgozott, Mária font, a kis Jézus hulladékfából keresztet ácsolt, amikor ez a kereszt egyszer csak ágakat és szép zöld lombokat hajtott, kivirágzott és fényes csillagokat termett.
József ekkor rádöbbent, hogy épp aznap volt a Gyermek születésnapja. Mária tehát titokban telerakta a fa ágait eggyel-mással, aranyos dióval, ünnepi ruhával a kis Jézus nagy örömére. Így ünnepelték ők Jézus születésnapját, s ezt kell követnie a keresztény embernek.
Karácsony ünnepének jelképe a karácsonyfa állítása forrás: katolikus.hu
frissítés: 2019
Kapcsolódó tartalmak:
Békés, Boldog Karácsonyi Ünnepeket>
Karácsonyi dalok szövegek I.>
Karácsonyi magyar dalok szövege II.>
Karácsonyi dalok videók, képek, képeslapok>
Ádventi ünnepek>
Magyar karácsonyi dalok>
Karácsony ünnepe szenteste>
Jézus születésének története>
Mit jelképez a karácsonyfa>
Boldog karácsonyi ünnepeket karácsonyi dalok>